Hány pontot érhettek el a fő tárgyakból az érettségin így, hogy csak az írásbeli eredményetekre támaszkodhattok majd? Itt vannak a pontos infók.
A kormány csütörtöki bejelentése alapján a tavaszi érettségik csak írásbeli vizsgák lesznek. A döntésről megjelent rendelet szerint az érettségi vizsga eredményét a megszervezett vizsgarészeken nyújtott teljesítmény alapján százalékos formában, egész szám meghatározásával kell megállapítani.
Vagyis az eddigi csak írásbeli pontok teszik majd ki az egészet, így a fő tárgyak esetén a következőképpen alakulhat a pontozás. A középszintű magyarérettségi esetén eddig 150 pont helyett az szóbeli pontot kivonva 100 pont lesz az elérhető maximum, ugyanígy a töriérettségin is 100 pont lesz a maximum, ahogyan - változatlanul - a matekérettségin is.
A középszintű idegen nyelvi érettségik esetén pedig az írásbelivel megszerezhető 117 pont lesz, amit megszerezhettek összesen.
A kettesre nagyobb esélyetek lesz
A rendelet szerint, ha bármelyik vizsgatárgyból eléritek a tizenkettő százalékot, de a huszonöt százalékot már nem, szóbeli vizsgával lesz majd lehetőségetek javítani.
A 2020-as érettségiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.
Az érettségi kakukktojása: ebből a tárgyból csak szóbeli vizsga lesz
Hogyan oldják majd meg a tesiérettségit? Mi várható emelt szinten? Az idei érettségi újabb speciális szabályait mutatjuk meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
