Hányan érettségiztek tavaly emelt szinten az öt fő tárgyból és milyen eredményeket értek el a diákok? Megnéztük a 2019-es érettségi statisztikákat.
Az öt fő érettségi tantárgy (matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, angol, német) közül a legtöbben angolból választották az emelt szintű érettségi vizsgát 2019-ben. Több mint 11 ezer diák tett az idegen nyelvből emelt szintű érettségit. Megnéztük az Oktatási Hivatal oldalán keresztül elérhető érettségi statisztikákat.
| Érettségi vizsgatárgy | Emelt szinten érettségizők száma 2019-ben |
| matematika | 3203 |
| magyar nyelv és irodalom | 1538 |
| történelem | 5591 |
| angol | 11321 |
| német | 2223 |
Ezek a számok 2020-ban várhatóan jóval magasabbak lesznek. A 2020-as egyetemi felvételin ugyanis nem lehet bejutni a képzések többségére emelt szintű érettségi vizsga nélkül.
Érettségizők, figyelem! Ezeket már most tudni a 2020-as vizsgákról
Ha idén érettségiztek, a tételek mellett ezeket a fontos határidőket, szabályokat és teendőket is érdemes észben tartanotok. Most összegyűjtöttünk minden fontos infót a májusi vizsgaidőszakról.
Járt a többletpont?
Azt is megnéztük, hogyan alakultak az eredmények tavaly ezekből a tárgyakból az emelt szintű vizsgákon.
Az ábrán jól látszik, a többség ötöst kapott mind az öt fő tárgyból. A lejobb eredményt az angolból emelt szinten érettségizők érték el: a vizsgázók több mint 86 százaléka ötöst eredményt ért el. A legkevesebb ötös érettségi fej-fej mellett magyarból és történelemből született, de ott is a diákok többsége (65 százalékuk) elérte az ötös eredményt.
Az 50 többletpontot tehát a diákok többsége megszerezte a felvételihez ezzel. Azok, akik négyest kaptak, de még a hármasok közül is azok a diákok, akik elérték a legalább 45 százalékot, 50 pluszponttal indulhattak a felvételin. A pontozás részletes szabályairól itt olvashattok.
Több mint hétszáz fővel emelkedett a keresztféléves felvételizők száma a tavalyihoz képest
Évek óta most felvételiztek a legtöbben a februárban induló egyetemi, főiskolai képzésekre. Mi vár még a jelentkezőkre és hogyan tovább 2020-tól? Itt vannak a tudnivalók.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
