Hányan érettségiztek tavaly emelt szinten az öt fő tárgyból és milyen eredményeket értek el a diákok? Megnéztük a 2019-es érettségi statisztikákat.
Az öt fő érettségi tantárgy (matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, angol, német) közül a legtöbben angolból választották az emelt szintű érettségi vizsgát 2019-ben. Több mint 11 ezer diák tett az idegen nyelvből emelt szintű érettségit. Megnéztük az Oktatási Hivatal oldalán keresztül elérhető érettségi statisztikákat.
| Érettségi vizsgatárgy | Emelt szinten érettségizők száma 2019-ben |
| matematika | 3203 |
| magyar nyelv és irodalom | 1538 |
| történelem | 5591 |
| angol | 11321 |
| német | 2223 |
Ezek a számok 2020-ban várhatóan jóval magasabbak lesznek. A 2020-as egyetemi felvételin ugyanis nem lehet bejutni a képzések többségére emelt szintű érettségi vizsga nélkül.
Érettségizők, figyelem! Ezeket már most tudni a 2020-as vizsgákról
Ha idén érettségiztek, a tételek mellett ezeket a fontos határidőket, szabályokat és teendőket is érdemes észben tartanotok. Most összegyűjtöttünk minden fontos infót a májusi vizsgaidőszakról.
Járt a többletpont?
Azt is megnéztük, hogyan alakultak az eredmények tavaly ezekből a tárgyakból az emelt szintű vizsgákon.
Az ábrán jól látszik, a többség ötöst kapott mind az öt fő tárgyból. A lejobb eredményt az angolból emelt szinten érettségizők érték el: a vizsgázók több mint 86 százaléka ötöst eredményt ért el. A legkevesebb ötös érettségi fej-fej mellett magyarból és történelemből született, de ott is a diákok többsége (65 százalékuk) elérte az ötös eredményt.
Az 50 többletpontot tehát a diákok többsége megszerezte a felvételihez ezzel. Azok, akik négyest kaptak, de még a hármasok közül is azok a diákok, akik elérték a legalább 45 százalékot, 50 pluszponttal indulhattak a felvételin. A pontozás részletes szabályairól itt olvashattok.
Több mint hétszáz fővel emelkedett a keresztféléves felvételizők száma a tavalyihoz képest
Évek óta most felvételiztek a legtöbben a februárban induló egyetemi, főiskolai képzésekre. Mi vár még a jelentkezőkre és hogyan tovább 2020-tól? Itt vannak a tudnivalók.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
