Hány ponttal lehet bekerülni egyetemre, főiskolára a 2020-as felvételin? Mik a szabályai az alap-, mester- és felsőoktatási szakképzéseknek? Itt vannak a legfontosabb tudnivalók.
Várhatóan 2020. január 23-án húzzák majd meg a keresztféléves felvételi ponthatárait, de milyen magas minimumponthatárra lehet számítani? Minden típusú képzésen meghatároztak egy bizonyos ponthatárt, de azért egyes szakok esetén lehetnek jóval magasabbak is. Ugyanis, ha adott egyetem, főiskola képzésére a felvehető kapacitásnál többen jelentkeznek, a jelentkezők között rangsorolni kell, ennek megfelelően közelítheti a végleges ponthatár akár a maximális, 500 pontos határt is.
Alapképzések
Az alap- és az osztatlan képzéseken 280 a minimális ponthatár. Azonban fontos tudni, hogy ebbe a ponthatárba nem minden számítható bele. A versenyeredmények, a hátrányos helyzet vagy a gyermekgondozás címen adható pontok nélkül kell, hogy a felvételizők elérjék ezt a pontot. Minden más, vagyis az emelt szintű érettségi, a nyelvvizsga és az OKJ-s végzettségért kapható többletpont pedig beszámítható.
Felsőoktatási szakképzések
A felsőoktatási szakképzéseken már eltérő a minimumponthatár, jelenleg 240 a limit, ezt pedig az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, ám más jogcímen kapható többletpontok nélkül kell elérni.
Mesterképzések
A mesterképzéseken már egészen más a felvételi pontozási rendszer. Az ilyen típusú képzések esetén 50 a minimumponthatár, maximum 100-at érhettek el. Ebből egységesen 10 pontot kaphattok esélyegyenlőség alapján: vagyis hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért ennyit kaphattok. A további szabályok eltérhetnek intézményenként.
Az Oktatási Hivatal minden jelentkező esetében besorolási döntést hoz majd, erről levelet kapnak majd a sikeres felvételizők legkésőbb 2020. január 25-ig. Ezt követi majd az úgynevezett felvételi döntés, amely már az adott intézménytől fog érkezni a felvett hallgatók számára, ebben már benne lesznek a beiratkozás helyéről, idejéről és az ezzel összefüggő teendők is - írja a Felvi.
Hogyan tovább 2020-tól?
Mivel a legújabb kormányzati döntés szerint már nem kötelező a kötelező középfokú nyelvvizsga a 2020-as általános felvételi jelentkezéshez, így a felvételi követelmények a következőkre módosultak: jövőre az általános felvételin az kerülhet be egyetemre, főiskolára - az adott szaknak megfelelő ponthatárok elérése mellett -, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik.
A minimumponthatár pedig továbbra is 280 pont marad ezeken a képzéseken. További jó hír, hogy már az első emelt szintű vizsgáért is járni fog az 50 pluszpont, abban az esetben, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el, vagyis a minimumponthatárba ugyanúgy beszámítható lesz ez a pont is.
Felvételizők, figyelem! A felvételi követelmény és a pontszámításhoz előírt emelt szintű érettségi nem ugyanaz
Már egy ideje tény, hogy jövőre csak az vehető fel alapképzésre és osztatlan mesterképzésre, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tesz, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik. Itt a lista, milyen vizsgát kell tennetek a különböző szakokon.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
