Milyen képzési szintek a magyar egyetemeken, főiskolákon, és mennyi idő alatt végezhetitek el az egyes képzéseket?
Korábban már ajánlottuk a Felvi szakkeresőjét, ahol megtaláljátok a titeket érdeklő képzés részleteit, most pedig az egyes képzési szinteket vesszük sorra.
A magyar felsőoktatásban három képzési szint épül egymásra: az alapképzés, a mesterképzés és doktori képzés. Emellett vannak osztatlan képzések - ennek elvégzése után mesterfokozatú diplomát kaptok -, felsőoktatási szakképzések és szakirányú továbbképzések.
Érettségivel alap- vagy osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkezhettek. Az alapképzés (A), amelyre már érettségivel is jelentkezhettek, 6-8 féléves, és a tudományterülettől függően BA – Bachelor of Arts vagy BSc – Bachelor of Sciences felsőfokú végzettséget, alapfokozatú diplomát szerezhettek.
Az osztatlan képzések (O) 10-12 félévesek, és MA - Master of Arts vagy MSc - Master of Sciences végzettséget szerezhettek velük, vagyis mesterfokozatú diplomát. Ilyen képzési formában lehet tanulni például az orvostudományi szakokon, sok művészeti szakon és az osztatlan tanárszakokon.
Fontos, hogy 2020-tól már az összes alap- és osztatlan képzésen kötelező lesz egy emelt szintű érettségi, a jelentkezőknek pedig - a korábbi évekhez hasonlóan - 500-ból legalább 280 pontot kell elérniük. Ez az állami ösztöndíjas és az önköltséges helyre jelentkezőkre is vonatkozik.
A 4 féléves felsőoktatási szakképzések (F) felsőfokú szakképzettséget adnak, nem felsőfokú végzettséget. Ugyanakkor ha felsőoktatási szakképzés után a szakiránynak megfelelő alapszakon tanultok tovább, a kreditek egy részét beszámítják. További előny, hogy a felsőoktatási szakképzéseken csak 240 a minimumponthatár, és az emelt szintű érettségi sem kötelező.
Felvételi 2020: ilyen végzettséggel kerülhettek be a különböző képzésekre
Nem mindegy, milyen végzettséggel vágtok neki - először vagy újra - a felvételinek: mutatjuk, milyen fajta képzésekre jelentkezhettek érettségivel, alap- vagy mesterszakos diplomával, illetve a régi rendszerben szerzett egyetemi, főiskolai oklevéllel.
Az osztatlan szakokhoz hasonló mesterfokozatú diplomát szerezhettek egy mesterképzés (M) elvégzésével, ami 2-4 féléves, és legalább alapszakos vagy a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai/egyetemi diploma kell hozzá.
Szakirányú továbbképzésre legalább alapfokozatú diplomával, illetve a korábbi rendszer szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű végzettséggel jelentkezhettek. A 2-4 féléves képzések tulajdonképpen a korábbi szakotokra épülő specializációk, gyakorlatot is magukba foglalnak és általában munka mellett végezhetők (esti vagy levelező formában). A szakirányú továbbképzések listáját itt találjátok.
Doktori képzésre a mesterfokozatú diploma megszerzése után vagy a korábbi rendszer szerinti egyetemi végzettséggel jelentkezhettek. A legtöbb képzés elvégzésével PhD-fokozatot (Philosophiae dDctor), a művészeti képzéseken DLA-fokozatot (Doctor Liberalium Artium) szerezhettek. Az egyes képzési szintekről a Felvin olvashattok részletesen.
A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
