Milyen képzési szintek a magyar egyetemeken, főiskolákon, és mennyi idő alatt végezhetitek el az egyes képzéseket?
Korábban már ajánlottuk a Felvi szakkeresőjét, ahol megtaláljátok a titeket érdeklő képzés részleteit, most pedig az egyes képzési szinteket vesszük sorra.
A magyar felsőoktatásban három képzési szint épül egymásra: az alapképzés, a mesterképzés és doktori képzés. Emellett vannak osztatlan képzések - ennek elvégzése után mesterfokozatú diplomát kaptok -, felsőoktatási szakképzések és szakirányú továbbképzések.
Érettségivel alap- vagy osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkezhettek. Az alapképzés (A), amelyre már érettségivel is jelentkezhettek, 6-8 féléves, és a tudományterülettől függően BA – Bachelor of Arts vagy BSc – Bachelor of Sciences felsőfokú végzettséget, alapfokozatú diplomát szerezhettek.
Az osztatlan képzések (O) 10-12 félévesek, és MA - Master of Arts vagy MSc - Master of Sciences végzettséget szerezhettek velük, vagyis mesterfokozatú diplomát. Ilyen képzési formában lehet tanulni például az orvostudományi szakokon, sok művészeti szakon és az osztatlan tanárszakokon.
Fontos, hogy 2020-tól már az összes alap- és osztatlan képzésen kötelező lesz egy emelt szintű érettségi, a jelentkezőknek pedig - a korábbi évekhez hasonlóan - 500-ból legalább 280 pontot kell elérniük. Ez az állami ösztöndíjas és az önköltséges helyre jelentkezőkre is vonatkozik.
A 4 féléves felsőoktatási szakképzések (F) felsőfokú szakképzettséget adnak, nem felsőfokú végzettséget. Ugyanakkor ha felsőoktatási szakképzés után a szakiránynak megfelelő alapszakon tanultok tovább, a kreditek egy részét beszámítják. További előny, hogy a felsőoktatási szakképzéseken csak 240 a minimumponthatár, és az emelt szintű érettségi sem kötelező.
Felvételi 2020: ilyen végzettséggel kerülhettek be a különböző képzésekre
Nem mindegy, milyen végzettséggel vágtok neki - először vagy újra - a felvételinek: mutatjuk, milyen fajta képzésekre jelentkezhettek érettségivel, alap- vagy mesterszakos diplomával, illetve a régi rendszerben szerzett egyetemi, főiskolai oklevéllel.
Az osztatlan szakokhoz hasonló mesterfokozatú diplomát szerezhettek egy mesterképzés (M) elvégzésével, ami 2-4 féléves, és legalább alapszakos vagy a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai/egyetemi diploma kell hozzá.
Szakirányú továbbképzésre legalább alapfokozatú diplomával, illetve a korábbi rendszer szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű végzettséggel jelentkezhettek. A 2-4 féléves képzések tulajdonképpen a korábbi szakotokra épülő specializációk, gyakorlatot is magukba foglalnak és általában munka mellett végezhetők (esti vagy levelező formában). A szakirányú továbbképzések listáját itt találjátok.
Doktori képzésre a mesterfokozatú diploma megszerzése után vagy a korábbi rendszer szerinti egyetemi végzettséggel jelentkezhettek. A legtöbb képzés elvégzésével PhD-fokozatot (Philosophiae dDctor), a művészeti képzéseken DLA-fokozatot (Doctor Liberalium Artium) szerezhettek. Az egyes képzési szintekről a Felvin olvashattok részletesen.
A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
