Korábban már ajánlottuk a Felvi szakkeresőjét, ahol megtaláljátok a titeket érdeklő képzés részleteit, most pedig az egyes képzési szinteket vesszük sorra.
A magyar felsőoktatásban három képzési szint épül egymásra: az alapképzés, a mesterképzés és doktori képzés. Emellett vannak osztatlan képzések - ennek elvégzése után mesterfokozatú diplomát kaptok -, felsőoktatási szakképzések és szakirányú továbbképzések.
Érettségivel alap- vagy osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkezhettek. Az alapképzés (A), amelyre már érettségivel is jelentkezhettek, 6-8 féléves, és a tudományterülettől függően BA – Bachelor of Arts vagy BSc – Bachelor of Sciences felsőfokú végzettséget, alapfokozatú diplomát szerezhettek.
Az osztatlan képzések (O) 10-12 félévesek, és MA - Master of Arts vagy MSc - Master of Sciences végzettséget szerezhettek velük, vagyis mesterfokozatú diplomát. Ilyen képzési formában lehet tanulni például az orvostudományi szakokon, sok művészeti szakon és az osztatlan tanárszakokon.
Fontos, hogy 2020-tól már az összes alap- és osztatlan képzésen kötelező lesz egy emelt szintű érettségi, a jelentkezőknek pedig - a korábbi évekhez hasonlóan - 500-ból legalább 280 pontot kell elérniük. Ez az állami ösztöndíjas és az önköltséges helyre jelentkezőkre is vonatkozik.
A 4 féléves felsőoktatási szakképzések (F) felsőfokú szakképzettséget adnak, nem felsőfokú végzettséget. Ugyanakkor ha felsőoktatási szakképzés után a szakiránynak megfelelő alapszakon tanultok tovább, a kreditek egy részét beszámítják. További előny, hogy a felsőoktatási szakképzéseken csak 240 a minimumponthatár, és az emelt szintű érettségi sem kötelező.
Nem mindegy, milyen végzettséggel vágtok neki - először vagy újra - a felvételinek: mutatjuk, milyen fajta képzésekre jelentkezhettek érettségivel, alap- vagy mesterszakos diplomával, illetve a régi rendszerben szerzett egyetemi, főiskolai oklevéllel.
Az osztatlan szakokhoz hasonló mesterfokozatú diplomát szerezhettek egy mesterképzés (M) elvégzésével, ami 2-4 féléves, és legalább alapszakos vagy a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai/egyetemi diploma kell hozzá.
Szakirányú továbbképzésre legalább alapfokozatú diplomával, illetve a korábbi rendszer szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű végzettséggel jelentkezhettek. A 2-4 féléves képzések tulajdonképpen a korábbi szakotokra épülő specializációk, gyakorlatot is magukba foglalnak és általában munka mellett végezhetők (esti vagy levelező formában). A szakirányú továbbképzések listáját itt találjátok.
Doktori képzésre a mesterfokozatú diploma megszerzése után vagy a korábbi rendszer szerinti egyetemi végzettséggel jelentkezhettek. A legtöbb képzés elvégzésével PhD-fokozatot (Philosophiae dDctor), a művészeti képzéseken DLA-fokozatot (Doctor Liberalium Artium) szerezhettek. Az egyes képzési szintekről a Felvin olvashattok részletesen.
A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
