Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Pénteken elkezdődött az őszi érettségi időszak, több mint tízezren adnak számot a tudásukról. Mi történik, ha nem sikerül a vizsga? Itt vannak a részletek.
Az őszi érettségi vizsgaidőszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító vizsgára lehetett jelentkezni. A szintemelő, a javító és a rendes vizsgák aránya lesz a legnagyobb: 48, 23, illetve 15 százalék; az ismétlő és a kiegészítő vizsgák aránya 9 százalék, illetve 4 százalék, a pótló vizsgáké 1 százalék.
Ahhoz, hogy sikeres legyen a vizsga, legalább 25 százalékot kell elérnetek, ugyanakkor az írásbelin és szóbelin - illetve az idegen nyelvi érettségi vizsgán mind az öt vizsgarészből - is legalább 12 százalékot kell szereznetek.
Arról, hogy mi történik, ha nem sikerül jól az érettségi megszerzése után tett szintemelő vizsga, ugyanazon a szinten tett ismétlő vizsga vagy újabb tárgyból tett kiegészítő vizsga, itt olvashattok.
Ha pedig a javítóvizsgán nem mentek át, újabb hasonló vizsgát kell majd tennetek, legkorábban a következő vizsgaidőszakban. Ha a rendes - az érettségi megszerzéséért tett - érettségi vizsgán nem éritek el az elégséges osztályzathoz szükséges pontszámot, szintén javítóvizsgáznotok kell. A második ilyen vizsgáért már fizetni kell: itt nézhetitek meg, hogy pontosan mennyit.
Az őszi érettségivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Pénteken kezdődik az őszi érettségi: itt van az összes tudnivaló
Október 11-én, a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbeli részével kezdődik az őszi érettségi vizsgaidőszak. Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat, a vizsgákkal és a pontszámítással kapcsolatos szabályokat, és a felkészülés utolsó hajrájához is adunk segítséget.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.