Pénteken elkezdődött az őszi érettségi időszak, több mint tízezren adnak számot a tudásukról. Mi történik, ha nem sikerül a vizsga? Itt vannak a részletek.
Az őszi érettségi vizsgaidőszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító vizsgára lehetett jelentkezni. A szintemelő, a javító és a rendes vizsgák aránya lesz a legnagyobb: 48, 23, illetve 15 százalék; az ismétlő és a kiegészítő vizsgák aránya 9 százalék, illetve 4 százalék, a pótló vizsgáké 1 százalék.
Ahhoz, hogy sikeres legyen a vizsga, legalább 25 százalékot kell elérnetek, ugyanakkor az írásbelin és szóbelin - illetve az idegen nyelvi érettségi vizsgán mind az öt vizsgarészből - is legalább 12 százalékot kell szereznetek.
Arról, hogy mi történik, ha nem sikerül jól az érettségi megszerzése után tett szintemelő vizsga, ugyanazon a szinten tett ismétlő vizsga vagy újabb tárgyból tett kiegészítő vizsga, itt olvashattok.
Ha pedig a javítóvizsgán nem mentek át, újabb hasonló vizsgát kell majd tennetek, legkorábban a következő vizsgaidőszakban. Ha a rendes - az érettségi megszerzéséért tett - érettségi vizsgán nem éritek el az elégséges osztályzathoz szükséges pontszámot, szintén javítóvizsgáznotok kell. A második ilyen vizsgáért már fizetni kell: itt nézhetitek meg, hogy pontosan mennyit.
Az őszi érettségivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Pénteken kezdődik az őszi érettségi: itt van az összes tudnivaló
Október 11-én, a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbeli részével kezdődik az őszi érettségi vizsgaidőszak. Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat, a vizsgákkal és a pontszámítással kapcsolatos szabályokat, és a felkészülés utolsó hajrájához is adunk segítséget.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
