Őszi érettségi: mi történik, ha nem sikerül jól a szintemelő vizsga?

Már van érettségitek, de a felvételi miatt idén ősszel szintemelő vizsgát tesztek? Mutatjuk, mi a következménye, ha nem sikerül jól az újabb vizsga.

  • Eduline

Ha már van érettségi bizonyítványotok, de most szintemelő vizsgát tesztek valamelyik tárgyból, és az nem sikerül olyan jól, mint vártátok, nem muszáj felhasználnotok a 2020-as felvételin. Az érettségi megszerzése után tett vizsgák eredményéről, ha legalább elégséges eredményt értek el, érettségi tanúsítványt kaptok, ha pedig sikertelen lesz a vizsga, törzslapkivonatot állítanak ki.

Ugyanez a helyzet, ha kiegészítő vizsgát tesztek - vagyis olyan tárgyból vizsgáztok, amelyből még nincs érettségitek -, illetve akkor is, ha ugyanazt a vizsgát ismétlitek a jobb eredmény érdekében. Az érettségi pontszámítási szabályairól itt olvashattok.

A 2020-as felsőoktatási felvételin már kötelező lesz egy emelt szintű érettségi és egy középfokú (B2) komplex nyelvvizsga az egyetemre, főiskolára való bekerüléshez. Emelt szintű idegen nyelvi érettségivel akár mindkettőt kipipálhatjátok: a részleteket itt találjátok.

Nem mindegy ugyanakkor, hogy melyik tárgyból tesztek emelt szintű vizsgát: azt, hogy hogyan deríthetitek ki, mi a kiszemelt szakon a pontos követelmény, itt nézhetitek meg.

Az őszi érettségiről szóló összes cikkünket itt, a 2020-as felvételivel kapcsolatos tudnivalókat pedig itt találjátok.

Jövőre már csak így lehet bekerülni az egyetemre: itt vannak a pontos részletek

Fontos kérdésre válaszolunk: milyen változások lesznek 2020-tól a felvételi követelményekben? Mi az, amit mindenképpen teljesítenetek kell, ha felsőoktatásban szeretnétek tovább tanulni? Itt vannak a válaszok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.