Őszi érettségi 2019: minden fontos infó a középszintű idegen nyelvi vizsgákról

Milyen részekből áll a nyelvi érettségi? Mennyi idő van a feladatok megoldására? Hány pontot lehet összesen szerezni? Pénteken kezdődnek az őszi érettségi vizsgák: itt vannak a középszintű idegen nyelvi érettségi legfontosabb szabályai.

  • Eduline

Minden élő idegen nyelvi vizsga egy írásbeli és egy szóbeli részből áll. Ezek azonban további egységekből – olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség, íráskészség és nyelvhelyesség – épülnek fel.

Mennyi idő van az írásbelire?

A középszintű idegen nyelvi érettségi írásbeli részére összesen 180 perc van. Az első 60 percben kell megírni a szövegértést, amit egy 30 perces nyelvhelyességi rész követ, majd egy 15 perces szünet következik. A vizsga második részében 30 perc van a hallott szöveg értésére, 60 pedig az íráskészséget felmérő feladat megoldására.

Milyen szövegek és feladatok várhatók a szövegértésnél?

Ebben a részben rövid, hétköznapi nyelven íródott szövegek szoktak szerepelni, ami lehet akár egy használati utasítás, egy újságcikk, egy levél, ismeretterjesztő szöveg vagy irodalmi szöveg is. A feladattípusokat tekintve előfordulhat feleletválasztás, igaz-hamis, egymáshoz rendelés (pl. címhez vagy képhez szöveg), sorrendállítás, hiányos szöveg kiegészítése, rövid választ igénylő feladat stb. A feladatsor 3-4 szövegből és 3-4 feladatból áll.

Mire lehet számítani a nyelvhelyesség feladatrésznél?

Hasonlóan a szövegértéshez, itt is egy szövegrészlet alapján kell feladatokat elvégezni. Ez a vizsgarész azt méri, hogy képes-e a vizsgázó gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására. Például megadott szavak ragozott alakjainak vagy a belőlük képzett új szavaknak a szövegbe illesztése is lehet feladat. Összesen 3-4 feladat várható, melyekhez a felhasznált szövegek együttes terjedelme 500-600 szó.

Milyen szövegek fordulhatnak elő a hallásértésnél?

Többek között telefonbeszélgetésekre, műsorrészletekre, interjúkra vagy közérdekű közleményekre – például pályaudvaron vagy áruházban elhangzott bejelentésre vagy időjárás-jelentésre – kell számítani. A feladatsor összesen 2-3 szövegből és 2-3 feladatból áll.

Pénteken kezdődik az őszi érettségi: itt van az összes tudnivaló

Október 11-én, a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbeli részével kezdődik az őszi érettségi vizsgaidőszak. Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat, a vizsgákkal és a pontszámítással kapcsolatos szabályokat, és a felkészülés utolsó hajrájához is adunk segítséget.

Hogyan néz ki az íráskészséget mérő feladatsor?

Ebben a vizsgarészben arra kíváncsiak, hogy a vizsgázó képes-e magát az adott szinten idegen nyelven írásban kifejezni, valamint végre tud-e hajtani különböző kommunikációs célokat a megvalósítás érdekében. A következő szövegfajták fordulhatnak elő: rövid, személyes jellegű közlés – például üzenet, naplóbejegyzés, blogbejegyzés – internetes hozzászólás, e-mail, meghívó, magánjellegű vagy intézménynek szóló levél.

Az első feladatban három irányító szempont alapján kell elkészíteni egy 80-100 szó terjedelmű közlést. A másodikban pedig egy hosszabb, leíró vagy véleménykifejtő szöveg megalkotása a feladat. Ennek 100-120 szavasnak kell lennie.

A feladatok megoldása során egy-, illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható.

Milyen egységekből áll a szóbeli vizsgarész?

Az idegen nyelvi érettségi szóbeli része három egységből áll, melyeket megelőz egy bemelegítő társalgás – ekkor még nincs értékelés. Aztán következik a társalgás (10 pont), majd szerepjáték vagy vita (10 pont) és harmadikként az önálló témakifejtés (10 pont) rész. A maximálisan elérhető 30 ponton túl 3 pont kapható még a beszédtempóért, kiejtésért és hanglejtésért.

A magyarérettségi feladatairól itt, a matematikavizsgáról pedig itt olvashattok. Azt pedig, hogy milyen feladatok lesznek a történelemérettségin, itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.