A diákok nem pontosan értik a 2020-tól érvényes felvételi pontszámítási rendszert – ezt tapasztalta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke.
Horváth Péter az Inforádiónak nyilatkozva arra emlékeztette a jövőre felvételizőket, hogy egy emelt szintű érettségi és egy B2-es nyelvtudást igazoló dokumentum szükséges ahhoz, hogy valaki megkezdhesse 2020 szeptemberében a felsőoktatási tanulmányait.
Ezt lehet teljesíteni egy idegen nyelvi, emelt szintű érettségi legalább 60 százalékos teljesítésével, hiszen így teljesül az emelt szint és a B2-es nyelvtudást igazoló dokumentum, másrészt teljesíthetik egy bármely tantárgyból letett emelt szintű érettségivel és egy bármilyen idegen nyelvből szerzett B2-es nyelvtudást igazoló dokumentummal.
Pluszpontot csak a további emelt szintű érettségi vagy további nyelvvizsga jelent – az emelt érettségiért azonban továbbra is akkor lehet többletpontot kapni, ha a kiválasztott szakon az kötelező vagy választható, az eredmény pedig legalább 45 százalékos.
A Nemzeti Pedagóguskar elnöke hozzátette: azért hozták nyilvánosságra honlapjukon a tájékoztató segédanyagot, mert úgy érezték, hogy a diákok nem teljesen voltak tájékozottak, miközben nagyon fontos lenne, hogy értsék, és pontosan értelmezzék a jogszabályt, amely azért számos ellentmondást tartalmaz.
A 2020-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
