A diákok nem pontosan értik a 2020-tól érvényes felvételi pontszámítási rendszert – ezt tapasztalta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke.
Horváth Péter az Inforádiónak nyilatkozva arra emlékeztette a jövőre felvételizőket, hogy egy emelt szintű érettségi és egy B2-es nyelvtudást igazoló dokumentum szükséges ahhoz, hogy valaki megkezdhesse 2020 szeptemberében a felsőoktatási tanulmányait.
Ezt lehet teljesíteni egy idegen nyelvi, emelt szintű érettségi legalább 60 százalékos teljesítésével, hiszen így teljesül az emelt szint és a B2-es nyelvtudást igazoló dokumentum, másrészt teljesíthetik egy bármely tantárgyból letett emelt szintű érettségivel és egy bármilyen idegen nyelvből szerzett B2-es nyelvtudást igazoló dokumentummal.
Pluszpontot csak a további emelt szintű érettségi vagy további nyelvvizsga jelent – az emelt érettségiért azonban továbbra is akkor lehet többletpontot kapni, ha a kiválasztott szakon az kötelező vagy választható, az eredmény pedig legalább 45 százalékos.
A Nemzeti Pedagóguskar elnöke hozzátette: azért hozták nyilvánosságra honlapjukon a tájékoztató segédanyagot, mert úgy érezték, hogy a diákok nem teljesen voltak tájékozottak, miközben nagyon fontos lenne, hogy értsék, és pontosan értelmezzék a jogszabályt, amely azért számos ellentmondást tartalmaz.
A 2020-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
