2020-as felvételi szabályok: még mindig sok a kérdés

A diákok nem pontosan értik a 2020-tól érvényes felvételi pontszámítási rendszert – ezt tapasztalta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke.

  • Eduline

Horváth Péter az Inforádiónak nyilatkozva arra emlékeztette a jövőre felvételizőket, hogy egy emelt szintű érettségi és egy B2-es nyelvtudást igazoló dokumentum szükséges ahhoz, hogy valaki megkezdhesse 2020 szeptemberében a felsőoktatási tanulmányait.

Ezt lehet teljesíteni egy idegen nyelvi, emelt szintű érettségi legalább 60 százalékos teljesítésével, hiszen így teljesül az emelt szint és a B2-es nyelvtudást igazoló dokumentum, másrészt teljesíthetik egy bármely tantárgyból letett emelt szintű érettségivel és egy bármilyen idegen nyelvből szerzett B2-es nyelvtudást igazoló dokumentummal.

Pluszpontot csak a további emelt szintű érettségi vagy további nyelvvizsga jelent – az emelt érettségiért azonban továbbra is akkor lehet többletpontot kapni, ha a kiválasztott szakon az kötelező vagy választható, az eredmény pedig legalább 45 százalékos.

A Nemzeti Pedagóguskar elnöke hozzátette: azért hozták nyilvánosságra honlapjukon a tájékoztató segédanyagot, mert úgy érezték, hogy a diákok nem teljesen voltak tájékozottak, miközben nagyon fontos lenne, hogy értsék, és pontosan értelmezzék a jogszabályt, amely azért számos ellentmondást tartalmaz.

A 2020-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.