Lekéste a buszt egy francia érettségiző, végül rendőrök vitték a vizsgára

Lekéste a buszt, ezért elvitte az apja kocsiját, amivel végül karambolozott egy francia diák. Végül rendőrök vitték az érettségire.

  • Eduline

A rendőrök vittek be egy 18 éves francia diákot érettségizni hétfőn, miután apja autójával karambolozott – írja a BBC-re hivatkozva a hvg.hu.

A dél-franciaországi kisvárosban, Albiban élő Loic nem érte el a gimnáziumába tartó buszt, ezért bepattant az apja kocsijába, de a nagy sietségben elvesztette fölötte az irányítást egy kanyarban, és a szalagkorlátba csapódott.

Kiszivárogtak a kisérettségi tételei Szerbiában, elhalasztották a vizsgát matematikából

Elhalasztották az úgynevezett kisérettségit matematikából Szerbiában, mert az oktatási minisztérium közlése szerint kiszivárogtak a tesztek.

A helyszínre érkező rendőrök sértetlenül találták a fiút, akit megszondáztattak, majd a furgonjukba ültették és az iskolájába vitték. A diák végül két perccel kezdés előtt érkezett meg a vizsgájára. A rendőrség sok sikert kívántak a tanulónak a vizsgákhoz.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.