Kiszivárogtak a kisérettségi tételei Szerbiában, elhalasztották a vizsgát matematikából

Elhalasztották az úgynevezett kisérettségit matematikából Szerbiában, mert az oktatási minisztérium közlése szerint kiszivárogtak a tesztek.

  • MTI

A nyolcadik osztály végén Szerbiában vizsgát kell tenniük a diákoknak anyanyelvből, matematikából, valamint egy általános ismereteket felmérő és műveltségi feladatokat tartalmazó tesztet is ki kell tölteniük. Az itt megszerzett pontok, valamint az általános iskola utolsó három évének érdemjegyei alapján kerülhetnek be a tanulók a különböző középiskolákba, tehát a felmérők felvételi vizsgának számítanak. 

Mladen Sarcevic oktatási miniszter a belgrádi Vecernje Novostinak elmondta, a feladatlapok az egyik iskolából szivárogtak ki úgy, hogy valaki felbontotta a tesztet tartalmazó tartalékborítékot, és eladta a feladatlapot, amely aztán felkerült a közösségi oldalakra. A tárcavezető bejelentette: a rendőrség nyomozást indított, és a felelősöket le fogják váltani. Hozzátette, hogy ez volt az utolsó év, amikor ilyen előfordulhatott, a következő években már digitálisan kell vizsgázniuk a diákoknak.

Hétfőn mintegy 70 ezer végzős általános iskolás vizsgázott anyanyelvéből, szerdán pedig az úgynevezett kombinált tesztet kell kitölteniük. A módosított matematika "kisérettségit" így csütörtökre halasztották. 

2013-ban már a megírt vizsgák után derült ki, hogy az összes feladatlap előre kiszivárgott, így semmisnek nyilvánították a vizsgaeredményeket, a diákok pedig az általános iskolai érdemjegyeik alapján kerültek be a középiskolákba. A tesztlapokat készítő nyomda három dolgozóját egy évig terjedő börtönbüntetésre ítélték az eset miatt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.