Idén összesen 11 077-en jelentkeztek felsőoktatási szakképzésre. Még mindig a gazdaságtudományi a legnépszerűbb terület. Vajon változnak a számok a 2020-as szigorítás után? Erre a képzési formára ugyanis nem vonatkozik az új szabályozás.
A 2019 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre összesen 112 034-en nyújtottak be érvényes jelentkezést. A legtöbben – 77 211-en – alapképzést jelöltek meg első helyen. Osztatlan képzésre 12 000-en, felsőoktatási szakképzésre 4 930-an, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül pedig mesterképzésre 17 893-an jelentkeztek első helyen.
Mi is az a felsőoktatási szakképzés? A felsőoktatási szakképzések olyan kétéves képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak. Az elvégéséért diplomát nem kaptok, de oklevelet igen. A felvételi minimumponthatár a jelenlegi rendszerben is alacsonyabb, mint az alap- és osztatlan szakokon. 2019-ben legalább 240 pontot kell összegyűjteniük azoknak, akik állami ösztöndíjasként vagy önköltséges formában tanulnának tovább ilyen képzésen − a minimumponthatárt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de a más jogcímen kapott pluszpontok nélkül kell elérni. |
Felsőoktatási szakképzésre idén összesen 11 077-en jelentkeztek. Ez a szám az előző két évhez képest minimális emelkedés, azonban még mindig nem közelíti meg a három évvel ezelőtti az általános felvételi időszakot, amikor felsőoktatási szakképzésre még több mint 15 600-an jelentkeztek. A jelentkezők száma azóta folyamatosan csökket, két éve és tavaly már csak tízezren jelentkeztek ilyen képzésekre.
| Szak | Jelentkezők száma összesen | Jelentkezők száma első helyen |
| kereskedelem és marketing | 3519 | 1267 |
| gazdálkodási és menedzsment | 2783 | 788 |
| turizmus-vendéglátás | 2202 | 687 |
| pénzügy és számvitel | 1605 | 578 |
| jogi | 1147 | 479 |
A legnépszerűbb terület a gazdaságtudományi, a kereskedelem és marketing és a gazdálkodási és menedzsment, a vagy turizmus-vendéglátás és a pénzügy és számvitel szakokkal. A második legnépszerűbb terület pedig az informatikai a gazdaságinformatikus, a mérnökinformatikus és a programtervező informatikus szakokkal.
Vajon mi lesz a 2020-as szigorítás után?
A 2020-as felvételin már csak az kerülhet be alap- vagy osztatlan szakra, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, emellett van egy – legalább B2-es – nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű oklevele.
Azonban ez nem azt jelenti, hogy nem kerülhet be az egyetemre olyan, akinek nincs meg a nyelvvizsgája és az emelt szintű érettségije. A szigorítás ugyanis csak az alap- és osztatlan mesterképzések felvételijére vonatkozik. Ami azt jelenti, hogy a felsőoktatási szakképzésre jelentkezők mentesülnek a feltételek alól. Erről és a szabályokról bővebben itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
