Idén összesen 11 077-en jelentkeztek felsőoktatási szakképzésre. Még mindig a gazdaságtudományi a legnépszerűbb terület. Vajon változnak a számok a 2020-as szigorítás után? Erre a képzési formára ugyanis nem vonatkozik az új szabályozás.
A 2019 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre összesen 112 034-en nyújtottak be érvényes jelentkezést. A legtöbben – 77 211-en – alapképzést jelöltek meg első helyen. Osztatlan képzésre 12 000-en, felsőoktatási szakképzésre 4 930-an, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül pedig mesterképzésre 17 893-an jelentkeztek első helyen.
Mi is az a felsőoktatási szakképzés? A felsőoktatási szakképzések olyan kétéves képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak. Az elvégéséért diplomát nem kaptok, de oklevelet igen. A felvételi minimumponthatár a jelenlegi rendszerben is alacsonyabb, mint az alap- és osztatlan szakokon. 2019-ben legalább 240 pontot kell összegyűjteniük azoknak, akik állami ösztöndíjasként vagy önköltséges formában tanulnának tovább ilyen képzésen − a minimumponthatárt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de a más jogcímen kapott pluszpontok nélkül kell elérni. |
Felsőoktatási szakképzésre idén összesen 11 077-en jelentkeztek. Ez a szám az előző két évhez képest minimális emelkedés, azonban még mindig nem közelíti meg a három évvel ezelőtti az általános felvételi időszakot, amikor felsőoktatási szakképzésre még több mint 15 600-an jelentkeztek. A jelentkezők száma azóta folyamatosan csökket, két éve és tavaly már csak tízezren jelentkeztek ilyen képzésekre.
| Szak | Jelentkezők száma összesen | Jelentkezők száma első helyen |
| kereskedelem és marketing | 3519 | 1267 |
| gazdálkodási és menedzsment | 2783 | 788 |
| turizmus-vendéglátás | 2202 | 687 |
| pénzügy és számvitel | 1605 | 578 |
| jogi | 1147 | 479 |
A legnépszerűbb terület a gazdaságtudományi, a kereskedelem és marketing és a gazdálkodási és menedzsment, a vagy turizmus-vendéglátás és a pénzügy és számvitel szakokkal. A második legnépszerűbb terület pedig az informatikai a gazdaságinformatikus, a mérnökinformatikus és a programtervező informatikus szakokkal.
Vajon mi lesz a 2020-as szigorítás után?
A 2020-as felvételin már csak az kerülhet be alap- vagy osztatlan szakra, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, emellett van egy – legalább B2-es – nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű oklevele.
Azonban ez nem azt jelenti, hogy nem kerülhet be az egyetemre olyan, akinek nincs meg a nyelvvizsgája és az emelt szintű érettségije. A szigorítás ugyanis csak az alap- és osztatlan mesterképzések felvételijére vonatkozik. Ami azt jelenti, hogy a felsőoktatási szakképzésre jelentkezők mentesülnek a feltételek alól. Erről és a szabályokról bővebben itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
