Fontos dátumok, feladatok, szabályok és a legnagyobb buktatók. Összegyűjtöttünk mindent, amit az idei felvételiről tudni kell.
Lesznek fontos dátumok
Az egyetemre, főiskolára felvételizők április 19-től megnézhetik a E-felvételiben rögzített adataikat. Ugyanis ekkortól felszólítást kaphattok a hiánypótlásra (legkésőbb 2019. június 26-ig), ha esetleg valamit rosszul töltöttetek fel. Erre és a sorrendmódosításra egészen 2019. július 10-ig lesz lehetőségetek.
Ezt követően már csak a ponthatárok vannak hátra. Ennek várható kihirdetési eredménye július 24-én lesz. Végül pedig augusztus 5-ig az e-felvételiben, augusztus 8-ig pedig az egyetemektől, főiskoláktól is megkapjátok a hivatalos felvételidöntést.
Idén is több szakon húztak előzetes ponthatárt
Összesen negyvenegy alap- és osztatlan szakon húztak előzetes ponthatárt a 2019-es felvételin, ezek közül a kiválasztott szakotok ponthatárát (ha hirdettek meg) mindenképpen el kell érnetek, ha államilag támogatott képzésre szeretnétek bejutni.
December óta elérhető az a lista, amelyen láthatjátok az idei felvételire vonatkozó előzetes ponthatárokat. Az előző években előfordult, hogy az előzetes ponthatárokon módosítottak a jelentkezők száma és teljesítménye alapján.
De milyen magas lesz a végleges ponthatár és kik kerülhetnek be a választott szakokra, arról bővebben itt olvashattok. Arról pedig, hogy mire számíthattok, ha a legnépszerűbb képzések közül válogattok, és milyenek az idei előzetes ponthatárok vagy hány ponttal lehetett tavaly bekerülni az egyetemekre, itt olvashattok el mindent.
Milyen szakokon van pályaalkalmassági vizsga?
Többek között a csecsemő- és kisgyermeknevelő, a konduktor, az óvodapedagógus, a tanító szakok és osztatlan tanárképzéseken van kötelező (pálya)alkalmassági vizsga. Ha valaki nem jelenik meg ezen a vizsgán vagy "nem felelt meg" eredménnyel zárja, érvénytelen lesz a felvételije. Ami a további eredményeket illeti pedig, vagy megfelelt vagy nem felelt meg minősítést kaphattok.
Itt megtaláltok minden fontos szabályt, amit tudnotok kell az alkalmassági vizsgáról és annak változásairól.
Mikor lesznek az egyetemi pályaalkalmassági vizsgák? Itt a lista
Egyes szakoknál - például óvodapedagógus és tanárképzésen - kötelező alkalmassági vizsgán kell részt venniük a felvételizőknek. De mikor lesznek ezek a vizsgák? Mutatjuk a listát egyetemenként.
Komoly buktatók vannak
Van, aki nem kap többletpontot az emelt szintű érettségiért és sokszor nem éri meg csak a nyelvre koncentrálni, ha sok többletpontot szeretnétek. Itt vannak az idei felvételi legnagyobb pontszámítási buktatói.
Ennyi többletpontot szerezhettek az idei felvételin
A 2019-es felsőoktatási felvételin maximum 500 pontot szerezhettek – kétszáz pontot a középiskolai eredményeitekkel és az érettségi átlagpontszámával, kétszáz pontot az adott szakon kötelező vagy választható két érettségi tárgy eredményével. Erről és a többi pontszámítási szabályról itt olvashattok bővebben.
Pontosan milyenek a 2019-es felvételi pontszámítási szabályai a mesterszakokon?
A mesterszakos pontszámítási szabályokat – például hogy figyelembe veszik-e a záróvizsga minősítését, az írásbeli vagy a szóbeli felvételi eredményét – a felsőoktatási intézmények határozzák meg, ám néhány szabály minden egyetemen és főiskolán egységes. Az MA- és MSc-szakra jelentkezők maximum 100 pontot gyűjthetnek, a minimumponthatár 2019-ben is 50, vagyis akik ennél kevesebb pontot szereznek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges helyet nem szerezhetnek. Erről bővebben itt olvashattok.
Az idei felvételin is van kiskapu
A 2019-es felvételin is fontos szabály, hogy az alap- és osztatlan képzésekre 280 pont alatt nem lehet bekerülni. De mit tehettek, ha nem lesz ennyi pontotok, mégis szeretnétek szeptembertől egyetemen vagy főiskolán kezdeni? Erről bővebben itt olvashattok.
A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
