Fontos dátumok, feladatok, szabályok és a legnagyobb buktatók. Összegyűjtöttünk mindent, amit az idei felvételiről tudni kell.
Lesznek fontos dátumok
Az egyetemre, főiskolára felvételizők április 19-től megnézhetik a E-felvételiben rögzített adataikat. Ugyanis ekkortól felszólítást kaphattok a hiánypótlásra (legkésőbb 2019. június 26-ig), ha esetleg valamit rosszul töltöttetek fel. Erre és a sorrendmódosításra egészen 2019. július 10-ig lesz lehetőségetek.
Ezt követően már csak a ponthatárok vannak hátra. Ennek várható kihirdetési eredménye július 24-én lesz. Végül pedig augusztus 5-ig az e-felvételiben, augusztus 8-ig pedig az egyetemektől, főiskoláktól is megkapjátok a hivatalos felvételidöntést.
Idén is több szakon húztak előzetes ponthatárt
Összesen negyvenegy alap- és osztatlan szakon húztak előzetes ponthatárt a 2019-es felvételin, ezek közül a kiválasztott szakotok ponthatárát (ha hirdettek meg) mindenképpen el kell érnetek, ha államilag támogatott képzésre szeretnétek bejutni.
December óta elérhető az a lista, amelyen láthatjátok az idei felvételire vonatkozó előzetes ponthatárokat. Az előző években előfordult, hogy az előzetes ponthatárokon módosítottak a jelentkezők száma és teljesítménye alapján.
De milyen magas lesz a végleges ponthatár és kik kerülhetnek be a választott szakokra, arról bővebben itt olvashattok. Arról pedig, hogy mire számíthattok, ha a legnépszerűbb képzések közül válogattok, és milyenek az idei előzetes ponthatárok vagy hány ponttal lehetett tavaly bekerülni az egyetemekre, itt olvashattok el mindent.
Milyen szakokon van pályaalkalmassági vizsga?
Többek között a csecsemő- és kisgyermeknevelő, a konduktor, az óvodapedagógus, a tanító szakok és osztatlan tanárképzéseken van kötelező (pálya)alkalmassági vizsga. Ha valaki nem jelenik meg ezen a vizsgán vagy "nem felelt meg" eredménnyel zárja, érvénytelen lesz a felvételije. Ami a további eredményeket illeti pedig, vagy megfelelt vagy nem felelt meg minősítést kaphattok.
Itt megtaláltok minden fontos szabályt, amit tudnotok kell az alkalmassági vizsgáról és annak változásairól.
Mikor lesznek az egyetemi pályaalkalmassági vizsgák? Itt a lista
Egyes szakoknál - például óvodapedagógus és tanárképzésen - kötelező alkalmassági vizsgán kell részt venniük a felvételizőknek. De mikor lesznek ezek a vizsgák? Mutatjuk a listát egyetemenként.
Komoly buktatók vannak
Van, aki nem kap többletpontot az emelt szintű érettségiért és sokszor nem éri meg csak a nyelvre koncentrálni, ha sok többletpontot szeretnétek. Itt vannak az idei felvételi legnagyobb pontszámítási buktatói.
Ennyi többletpontot szerezhettek az idei felvételin
A 2019-es felsőoktatási felvételin maximum 500 pontot szerezhettek – kétszáz pontot a középiskolai eredményeitekkel és az érettségi átlagpontszámával, kétszáz pontot az adott szakon kötelező vagy választható két érettségi tárgy eredményével. Erről és a többi pontszámítási szabályról itt olvashattok bővebben.
Pontosan milyenek a 2019-es felvételi pontszámítási szabályai a mesterszakokon?
A mesterszakos pontszámítási szabályokat – például hogy figyelembe veszik-e a záróvizsga minősítését, az írásbeli vagy a szóbeli felvételi eredményét – a felsőoktatási intézmények határozzák meg, ám néhány szabály minden egyetemen és főiskolán egységes. Az MA- és MSc-szakra jelentkezők maximum 100 pontot gyűjthetnek, a minimumponthatár 2019-ben is 50, vagyis akik ennél kevesebb pontot szereznek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges helyet nem szerezhetnek. Erről bővebben itt olvashattok.
Az idei felvételin is van kiskapu
A 2019-es felvételin is fontos szabály, hogy az alap- és osztatlan képzésekre 280 pont alatt nem lehet bekerülni. De mit tehettek, ha nem lesz ennyi pontotok, mégis szeretnétek szeptembertől egyetemen vagy főiskolán kezdeni? Erről bővebben itt olvashattok.
A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
