Felvételi pontduplázás: mitől függ, hogyan számolnak a pontjaitokkal?

A felvételi pontjaitokat többféleképpen kiszámolhatjátok majd, de mégis melyik módszer a legjobb, és ki dönti el, hogy melyik szerint történik a számolás?

  • Eduline

Kétféle módja van a felvételi pontok kiszámításának. Az első: az 500 pont a tanulmányi pontok (maximum 200) pont és az érettségi pontok (maximum 200 pont) összegéből áll, hozzáadva a többletpontokat (maximum 100 pont). A másik mód, népszerű nevén a duplázás az érettségi pontok kétszerezését jelenti (maximum 400 pont), hozzáadva a többletpontokat (maximum 100 pont). Így szintén elérhető a maximális 500 pont.

Sok érettségiző szájából hangzik el a mondat, hogy "szerintem duplázni fogok". A felvételi pontszámot azonban automatikusan a legkedvezőbb módon számolja ki a felvételi rendszer. Így nem kell azon agyalnotok, hogy melyik érettségi eredményeit kellene dupláznotok, vagy éppen számolgatni, hogy hogyan lenne a legjobb.

Tehát pontosabban nem ti dupláztok majd - ha úgy alakul -, hanem eleve úgy számolják a pontjaitokat, hogy a lehető legtöbbet kaphassátok.

Így kerülhettek be az egyetemre 2019-ben, akkor is, ha nincs 280 pontotok

A 2019-es felvételin is fontos szabály, hogy az alap- és osztatlan képzésekre 280 pont alatt nem lehet bekerülni. De mit tehettek, ha nem lesz ennyi pontotok, mégis szeretnétek szeptembertől egyetemen vagy főiskolán kezdeni?

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.