Akár felsőfokú nyelvvizsgát is szerezhetnek az érettségizők ezzel a bizonyítvánnyal

A két tanítási nyelvű iskolákban milyen eredménnyel lehet nyelvvizsgát szerezni az érettségivel? Milyen szabályok vonatkoznak az érettségizőkre?

  • Eduline

A két tanítási nyelvű középiskolákban érettségiző diákok akár felsőfokú nyelvvizsgának megfelelő bizonyítványt is szerezhetnek. De milyen feltételei vannak mindennek?

Először is az adott nyelvből sikeresen - 60 %-ot elérve - teljesítenetek kell emelt szinten az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit. Ezen felül pedig - szintén célnyelven - másik két vizsgatárgyból kell legalább középszintű sikeres vizsgát tennetek. Fontos, hogy ti választhatjátok ki a célnyelvi vizsga szintjét, valamint, hogy a célnyelven tanult tantárgyak közül melyikből szeretnétek az adott nyelven érettségizni. Aki ezeket teljesíti és eléri a megfelelő szintet, felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt is fog jelenteni az érettségije - írja az Oktatási Hivatal.

Azonban minderre csak egyszer lehetőségetek, vagyis az érettségi után habár tehettek kiegészítő, szintemelő vagy ismétlő érettségi vizsgát, a bizonyítvány maga nem változhat, vagyis felsőfokú nyelvvizsgával egyenértékű bizonyítványt nem kaphattok később. Ha adott nyelvből mégis újraérettségiznétek emelt szinten, és eléritek a 60 %-ot, legfeljebb középfokú nyelvvizsgának megfelelő bizonyítványt kaphattok. A két tanítási nyelvű gimnáziumok érettségi szabályairól bővebben itt olvashattok.

A 2019-es érettségiről szóló folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Két tanítási nyelvű középiskolák: mit és hogyan tanulnak a diákok?

Érdemes-e tagozatos vagy két tanítási nyelvű középiskolát választani? Mennyibe kerül egy tanév egy magángimnáziumban? Tényleg többszörös a túljelentkezés a nyolcosztályos gimnáziumokban? Gyakori kérdések a középiskola-típusokról. 7. rész: két tanítási nyelvű középiskolák.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.