A két tanítási nyelvű iskolákban milyen eredménnyel lehet nyelvvizsgát szerezni az érettségivel? Milyen szabályok vonatkoznak az érettségizőkre?
A két tanítási nyelvű középiskolákban érettségiző diákok akár felsőfokú nyelvvizsgának megfelelő bizonyítványt is szerezhetnek. De milyen feltételei vannak mindennek?
Először is az adott nyelvből sikeresen - 60 %-ot elérve - teljesítenetek kell emelt szinten az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit. Ezen felül pedig - szintén célnyelven - másik két vizsgatárgyból kell legalább középszintű sikeres vizsgát tennetek. Fontos, hogy ti választhatjátok ki a célnyelvi vizsga szintjét, valamint, hogy a célnyelven tanult tantárgyak közül melyikből szeretnétek az adott nyelven érettségizni. Aki ezeket teljesíti és eléri a megfelelő szintet, felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt is fog jelenteni az érettségije - írja az Oktatási Hivatal.
Azonban minderre csak egyszer lehetőségetek, vagyis az érettségi után habár tehettek kiegészítő, szintemelő vagy ismétlő érettségi vizsgát, a bizonyítvány maga nem változhat, vagyis felsőfokú nyelvvizsgával egyenértékű bizonyítványt nem kaphattok később. Ha adott nyelvből mégis újraérettségiznétek emelt szinten, és eléritek a 60 %-ot, legfeljebb középfokú nyelvvizsgának megfelelő bizonyítványt kaphattok. A két tanítási nyelvű gimnáziumok érettségi szabályairól bővebben itt olvashattok.
A 2019-es érettségiről szóló folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Két tanítási nyelvű középiskolák: mit és hogyan tanulnak a diákok?
Érdemes-e tagozatos vagy két tanítási nyelvű középiskolát választani? Mennyibe kerül egy tanév egy magángimnáziumban? Tényleg többszörös a túljelentkezés a nyolcosztályos gimnáziumokban? Gyakori kérdések a középiskola-típusokról. 7. rész: két tanítási nyelvű középiskolák.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
