Mit tanulnak a diákok?
A nyelvoktatásban a két tannyelvű középiskolák teljesítenek a legjobban. Ezekben az intézményekben − amelyek közül sok nyelvi előkészítő évfolyamot is indít, vagyis a teljes képzés 1+4 éves − három tantárgyat idegen nyelven tanulnak a diákok, és mindenhol dolgozik legalább egy anyanyelvi tanár. Elvárás, hogy a 10. évfolyam végére legalább minden második tanuló eljusson a B2-es, vagyis a középfokú nyelvtudásig, míg a 12. évfolyamosok legalább 90 százalékát kell eljuttatni ugyanerre a szintre. Éppen ezért az óraszámok magasabbak, mint a „sima” gimnáziumokban: a nyelvi előkészítőt nem szervező, két tanítási nyelvű gimnáziumokban a 9. és a 10. évfolyamon hetente legalább hat tanórában tanulják az adott idegen nyelvet.
Milyen a felvételi?
Az oktatás sajátossága miatt az intézmények tesztelik a felvételizők nyelvtudását: a négy évfolyamos képzést azok kezdhetik meg, akik két tannyelvű általános iskolában végeztek vagy a nyelvtudásuk eléri az A2-B1-es szintet. Nyelvi előkészítő évfolyamot indító intézményekbe azonban azok a diákok is bejuthatnak, akiknek ennél gyengébb a nyelvtudásuk, ők a „nulladik” évben zárkózhatnak fel.
Érdemes-e tagozatos vagy két tanítási nyelvű középiskolát választani? Mennyibe kerül egy tanév egy magángimnáziumban? Tényleg többszörös a túljelentkezés a nyolcosztályos gimnáziumokban? Gyakori kérdések a középiskola-típusokról. 2. rész: egyházi középiskolák.
Érdemes-e tagozatos vagy két tanítási nyelvű középiskolát választani? Mennyibe kerül egy tanév egy magángimnáziumban? Tényleg többszörös a túljelentkezés a nyolcosztályos gimnáziumokban? Gyakori kérdések a középiskola-típusokról. 1. rész: hat- és nyolcosztályos gimnáziumok.
A cikk a HVG Középiskola 2019 kiadványában jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.
