Hat- és nyolcosztályos gimnáziumok: kihez illik ez az iskolatípus?

Érdemes-e tagozatos vagy két tanítási nyelvű középiskolát választani? Mennyibe kerül egy tanév egy magángimnáziumban? Tényleg többszörös a túljelentkezés a nyolcosztályos gimnáziumokban? Gyakori kérdések a középiskola-típusokról. 1. rész: hat- és nyolcosztályos gimnáziumok.

  • Eduline

Miért olyan népszerűek?

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok eredményei kiemelkedők, a diákok nemcsak a felsőoktatási felvételin és a kompetenciamérésen, hanem a hatodikosok és nyolcadikosok idegen nyelvi tudását tesztelő mérésen is kiválóan teljesítenek − igaz, ezt több szakember szerint azzal magyarázza, hogy ezek a népszerű iskolák „kiválogatják” a legtehetségesebb, jobb családi hátterű tanulókat. A hat vagy nyolc évfolyamos középiskola akkor is kézenfekvő választás, ha a szülők elégedetlenek az általános iskolával, így ugyanis a 10-12 éves gyerekek anélkül válthatnak iskolát, hogy egy kialakult osztályközösségbe kellene új diákként beilleszkedniük.

Itt a HVG 2019-es középiskolai rangsora: a Radnóti végzett az élen

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, a Toldy Ferenc Gimnázium, valamint az Eötvös József Gimnázium vezeti a HVG 2019-es középiskolai rangsorát. Pénteken jelenik meg a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról.

Milyen a felvételi?

A túljelentkezés a legtöbb „szerkezetváltó” gimnáziumban évről évre többszörös, a HVG-nek több budapesti intézmény igazgatója öt-hatszoros túljelentkezésről számolt be. A jelentkezőknek meg kell írniuk a negyedikeseknek és hatodikosoknak összeállított, országosan egységes felvételi tesztet magyarból és matematikából, a legtöbb intézmény pedig szóbelit is tart. A felvételi szabályai kedveznek azoknak a szülőknek, akik nem szeretnék, ha gyermekük általános iskolai tanárai megtudnák, hogy iskolaváltást terveznek − ezekbe a középiskolákba egyénileg is lehet jelentkezni, így az általános iskola csak akkor szerez tudomást a diák felvételijéről, ha az sikeres volt.

Ilyen lesz a 2019-es középiskolai felvételi: minden, amit a pontszámítási szabályokról tudni kell

Mennyit ér az írásbeli és a szóbeli? Mit lehet beleszámolni a hozott pontokba és milyen tantárgyakat kell figyelembe venni? Összefoglaltuk a középiskolai felvételi legfontosabb pontszámítási szabályait.

Mit tanulnak a diákok?

A diákok órarendje hasonló az általános iskolák felső tagozatában és a négyosztályos gimnáziumokban tanulókéhoz – ám egyre több helyen kombinálják az egyébként is népszerű tagozatos képzést a hatosztályos modellel. Több vidéki és budapesti gimnázium indít például emelt óraszámú matematikaoktatással kiegészített hatosztályos képzést, máshol nyelvi előkészítő évfolyamos, vagyis 1+6 éves képzést hirdetnek.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.