Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, a Toldy Ferenc Gimnázium, valamint az Eötvös József Gimnázium vezeti a HVG 2019-es középiskolai rangsorát. Pénteken jelenik meg a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról.
„A HVG Középiskolai Rangsorában eddig mindig a budapesti Fazekas Gyakorló Gimnázium végzett az élen. Idén ez megváltozott” – olvasható a HVG kiadványában, amelyből kiderül: a 2019-es rangsort az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium vezeti, amely egyenletesen jól teljesített minden tárgyból, a diákok egyetemi felvételi átlagpontszáma például kifejezetten magas, 440 pont feletti.
A második és a harmadik helyen két állami fenntartású fővárosi gimnázium, a Toldy és az Eötvös végzett, a Fazekas a negyedik helyet szerezte meg. A Fazekas egyébként két – a matematikaérettségi és a matematikai kompetenciamérés eredménye alapján összeállított – alrangsort is vezet, ugyanakkor a gimnáziumban valamivel gyengébb eredmények születtek a humán tárgyakból, mind magyarból, mind történelemből.
| Rang | Intézmény |
| 1. | ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium (Budapest) |
| 2. | Budapest I. Kerületi Toldy Ferenc Gimnázium |
| 3. | Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium |
| 4. | Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium |
| 5. | Budapest XIV. Kerületi Szent István Gimnázium |
| 6. | ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium (Budapest) |
| 7. | ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium (Budapest) |
| 8. | Lovassy Lászó Gimnázium (Veszprém) |
| 9. | Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium (Győr) |
| 10. | Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium (Budapest) |
„A legjobb tíz gimnázium listáját egyébként budapestiek dominálják, két vidéki, a veszprémi Lovassy és a győri Kazinczy fért be közéjük. A Lovassy megcsípett egy első helyet is az alrangsorokban azzal, hogy a diákjai 447 átlagpontot értek el az egyetemi felvételijükön. A legjobb húsz iskola között már majdnem kiegyenlítődik a budapesti–vidéki arány (11:9). Összességében egyébként a vidékiek vannak többen a százas rangsorban, ám inkább a második felében: az első ötvenben 24 budapesti és 26 vidéki található, a második ötvenben azonban a 13 budapestire 37 vidéki jut” – olvasható a kiadványban.
Milyen szempontok alapján áll össze a rangsor?
Ahogy az előző években, úgy az idén három fő szempont alapján áll össze a rangsor: figyelembe vették a nappali tagozatos tizedik évfolyamosok 2017-es kompetenciamérésének eredményeit matematikából és szövegértésből, a nappali tagozatosok érettségi eredményeit matematikából, magyar nyelvből és irodalomból, történelemből és idegen nyelvből, valamint a felsőoktatási felvételin egyetemre-főiskolára bejutott diákok átlagpontszámát.
„Tudatában vagyunk annak, hogy az iskolák munkája ennél sokkal komplexebb, és eredményességük számos más – gyakran nehezebben mérhető – tényezőben is megmutatkozik. Ezért a megítélésüknél a rangsorbeli helyezések mellett a szülőknek és a diákoknak a középiskolákról rendelkezésre álló további információkat is javaslunk figyelembe venni, mint ahogy a TOP 100 iskola bemutatása során mi is többről szólunk, mint a puszta rangsorokról” – olvasható a kiadványban.
A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
