Érdemes-e tagozatos vagy két tanítási nyelvű középiskolát választani? Mennyibe kerül egy tanév egy magángimnáziumban? Tényleg többszörös a túljelentkezés a nyolcosztályos gimnáziumokban? Gyakori kérdések a középiskola-típusokról. 2. rész: egyházi középiskolák.
Milyen egyházak működtetnek középiskolát?
Míg a rendszerváltás előtt alig néhány középiskolát működtethettek egyházak − ezek közé tartozott például a Debreceni Református Kollégium vagy a Pannonhalmi Bencés Gimnázium −, ma már az egyházakhoz több mint százhatvan gimnázium, majdnem száz szakgimnázium és nyolcvan kollégium tartozik. Az általános iskolások a református, római és görögkatolikus középiskolák mellett evangélikus, baptista, zsidó, valamint a Hit Gyülekezetéhez tartozó intézményekbe is jelentkezhetnek, több egyházi gimnázium indít tagozatos, két tannyelvű, hatosztályos és nyelvi előkészítős osztályokat is. ű
Mikor jó választás?
Szinte kivétel nélkül az összes egyházi gimnázium és szakgimnázium leszögezi felvételi tájékoztatójában: olyan diákokat (és szülőket) várnak, akik egyetértenek pedagógiai elveikkel, elfogadják az állami iskolákénál valamivel szigorúbb házirendet. A legtöbb egyházi középiskolába egyébként más felekezethez tartozó nyolcadikosok is jelentkezhetnek, ám plébánosi, lelkészi ajánlást szinte mindenhol kérnek a felvételizőktől − sok gimnáziumban pedig a szóbeli felvételin is kérdezik a diákokat gyülekezeti aktivitásukról.
Mit tanulnak a diákok?
Az egyházi középiskolák tanrendje elsősorban abban a különbözik az állam középiskolákétól, hogy a diákok heti több órában tanulnak hit- és erkölcstant, esetleg egyházi éneket, sok iskolában a hetet istentisztelettel vagy misével, a tanítási napokat pedig rövid imával, elcsendesedéssel és közös énekkel kezdik vagy zárják.
Hat- és nyolcosztályos gimnáziumok: kihez illik ez az iskolatípus?
Érdemes-e tagozatos vagy két tanítási nyelvű középiskolát választani? Mennyibe kerül egy tanév egy magángimnáziumban? Tényleg többszörös a túljelentkezés a nyolcosztályos gimnáziumokban? Gyakori kérdések a középiskola-típusokról. 1. rész: hat- és nyolcosztályos gimnáziumok.
A cikk a HVG Középiskola 2019 kiadványában jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
