Így kerülhettek be az egyetemre 2019-ben, ha kevesebb mint 280 pontotok van

A 2019-es felvételin is fontos szabály, hogy az alap- és osztatlan képzésekre 280 pont alatt nem lehet bekerülni. De mit tehettek, ha nincs ennyi pontotok, mégis szeretnétek szeptembertől egyetemen vagy főiskolán kezdeni?

  • Eduline

A felsőoktatási felvételiről szóló rendelet alapján a 2019-es felvételin is 280 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon. Tehát aki ennél kevesebb pontot gyűjt, sem önköltséges, sem állami ösztöndíjas formában nem kezdheti el ezeket a képzéseket. Fontos, hogy ezt a ponthatárt az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-s szakképesítésért kapott többletpontokkal együtt, de az egyéb eredményekért járó többletpontok nélkül kell elérni.

Mi a teendő, ha nincs 280 pontom a felvételin?

Ha alap- és osztatlan szakra jelentkeztek, akkor az említett 280 pontot a nyelvvizsgáért adható többletpontokkal együtt kell elérnetek. Ezért megoldás lehet, ha az érettségiig még megpróbáltok egy nyelvvizsgát szerezni: az államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsgáért 28, a felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsgáért 40 többletpont jár az egyetemi-főiskolai felvételin. 

Rossz hír a felvételizőknek: ezzel a trükkel nem lehet pluszpontokat szerezni

Hány többletponttal kalkulálhatnak azok a felvételizők, akik ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségit és nyelvvizsgát is tesznek? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

Emelt szintű érettségi

Az emelt szintű érettségi még több pontot hozhat. Ha vállaljátok, hogy nem középszinten, hanem emelt szinten vizsgáztok, akkor szintén megkaphatjátok a hiányzó pontjaitokat, hiszen az emelt szintű érettségiért vizsgánként 50 többletpont jár, ha a felvételiző olyan tantárgyból dönt a nehezebb vizsga mellett, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható érettségi tárgy, és azon legalább 45 százalékos eredményt ér el. Ezért fontos, hogy utánanézzetek, hogy az általatok választott szakon milyen érettségi tárgyakat fogadnak el, ugyanis nem mindenkinek járnak a pluszpontok. 

Felsőoktatási szakképzés

Ha úgy látjátok, sem az emelt szintű érettségire, sem a nyelvvizsgára nem tudtok felkészülni a következő hónapokban, de szeptemberben mégis egyetemen vagy főiskolán szeretnétek továbbtanulni, a felsőoktatási szakképzések közül választhattok. Ezeken a kétéves képzéseken a minimumponthatár jóval alacsonyabb, mint az egyetemi alap- és osztatlan képzéseknél, mindössze 240. Ennyit kell elérnetek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen kapható többletpontok nélkül (persze ennél magasabb ponthatárt is húzhatnak a jelentkezők számának és teljesítményének megfelelően, de a felsőoktatási szakképzéseken ez jóval ritkábban fordul elő, mint az alapszakokon).

Bár diploma nem jár az elvégzett négy féléves képzésért, viszont felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet kaptok a sikeres záróvizsga után, így előny, hogy nem kell évet halasztanotok. Arról nem is beszélve, hogy ha felsőoktatási szakképzés elvégzése után azonos képzési terület alapképzésén szeretnétek továbbtanulni, többletpontokat kaphattok.

Ha idén felvételiztek, akkor a 2019-es felvételiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok. 

Meddig jelentkezhetnek a 2019-es érettségire a diákok?

Február 15-e nem csak a felvételi jelentkezés határideje, eddig jelentkezhetnek a diákok az érettségi vizsgákra is.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.