Február közepéig jelentkezhettek a 2019-es érettségire, addig kell dönteni arról is, tesztek-e vizsgát emelt szinten. Hány pontot ér az emelt szintű érettségi a 2019-es felvételin? Mikor nem éri meg ezt a vizsgát választani? Összeszedtük a legfontosabb szabályokat.
Milyen tárgyakból lehet emelt szinten érettségizni?
Az emelt szinten is választható tantárgyak teljes listáját az Oktatási Hivatal oldalán találjátok meg - a nehezebb, a felvételin több pontot érő vizsgára csak ezekből a tárgyakból jelentkezhettek.
Mennyit ér az emelt szintű érettségi 2019-ben?
Alapképzésen és osztatlan képzéseken, valamint felsőoktatási szakképzésen vizsgatárgyanként 50 többletpontot, de legfeljebb 100 többletpont vehető figyelembe ezen a jogcímen. Tehát az, aki három vagy több emelt szintű vizsgát tesz, ugyanúgy 100 többletpontot kap, mint az, aki két sikeres vizsgát teljesít.
Mi számít sikeres vizsgának? Kiknek nem jár érte többletpont?
A legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért jár csak a többletpont, abban az esetben, ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Akik nem érik el ezt a százalékot, azok nem kaphatják meg érte a vizsgánkénti 50 többletpontot. A második feltételt sem szabad feledni: hiába tesztek például tesiből emelt szintű érettségit, ha olyan szakra jelentkeztek, amelyen a testnevelés nem kötelező vagy választható tárgy - ebben az esetben nem kapjátok meg az 50 többletpontot.
Az idén felvételizőkre még nem vonatkoznak ezek a szabályok
2020-tól megváltoznak a felvételi követelmények. De mit úsznak meg azok a diákok, akik 2019-ben felvételiznek? Mutatjuk.
Mikor nem éri meg emelt szintű érettségit tenni?
Fontos, hogy csak abban az esetben jár az emelt szintű érettségi vizsgáért többletpont, amennyiben – részben – annak az eredményéből számolják ki az érettségi pontszámoz.
Vegyünk egy példát: történelemből emelt szintű érettségi vizsgaeredménnyel rendelkeztek és az általatok megjelölt képzésen a következő vizsgatárgyakat határozták meg a felvétel feltételéül: magyar nyelv és irodalom vagy történelem vagy matematika. Számokra lefordítva vegyük azt az esetet, hogy történelemből 45%-os emelt szintű érettségi eredménnyel rendelkeztek, a másik két beszámítható vizsgatárgyból pedig egy 96%-os és egy 98%-os eredménnyel. Az emelt szintű vizsgaeredmények figyelembevételével 98+45+50 = 193 pontotok lenne, e nélkül számítva azonban 98+96 = 194 pontotok.
Ebben az esetben a történelem emelt szintű érettségi is beszámítható, azonban ha a másik két vizsgatárgy eredményei alapján kedvezőbb lenne az érettségi pontszám meghatározása, akkor azt az emelt szintű történelemérettségi és az érte járó többletpontok nélkül számítják ki a pontokat.
Mi van akkor, ha két emelt szintű érettségi kell?
Ha az adott szakon (pl. általános orvos) két tárgyból kötelező az emelt szintű érettségi, akkor – amennyiben legalább 45%-os eredményű mindkét vizsgatárgyatok – a két emelt szintű érettségivel kimerítitek a maximálisan kapható 100 többletpontot, tehát más jogcímen már nem kaphattok többletpontot.
Még nem érvényesek a 2020-tól bevezetendő szigorítások, így 2019-ben még sokkal lazábbak lesznek a szabályok, ám több alap- és osztatlan szakon már jövőre is kötelező lesz az emelt szintű érettségi egy vagy két tárgyból. Itt megnézhetitek, hogy a választott szakok listáját és a hozzájuk rendelt érettségi követelményeket.
Ilyen lesz a 2019-es érettségi: megvannak a vizsgaidőpontok és a főbb szabályok
Bár csak fél év múlva kezdődik a 2019-es érettségi, sok mindent már most tudunk. Mikor kezdődnek a vizsgák, milyen szakokon lesz kötelező az emelt szintű érettségi? Mutatjuk.
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
