Milyen szakokon kötelező az emelt szintű érettségi, és mikor jár a vizsgáért többletpont?

Február közepéig jelentkezhettek a 2019-es érettségire, addig kell dönteni arról is, tesztek-e vizsgát emelt szinten. Hány pontot ér az emelt szintű érettségi a 2019-es felvételin? Mikor nem éri meg ezt a vizsgát választani? Összeszedtük a legfontosabb szabályokat.

  • Eduline

Milyen tárgyakból lehet emelt szinten érettségizni?

Az emelt szinten is választható tantárgyak teljes listáját az Oktatási Hivatal oldalán találjátok meg - a nehezebb, a felvételin több pontot érő vizsgára csak ezekből a tárgyakból jelentkezhettek.

Mennyit ér az emelt szintű érettségi 2019-ben?

Alapképzésen és osztatlan képzéseken, valamint felsőoktatási szakképzésen vizsgatárgyanként 50 többletpontot, de legfeljebb 100 többletpont vehető figyelembe ezen a jogcímen. Tehát az, aki három vagy több emelt szintű vizsgát tesz, ugyanúgy 100 többletpontot kap, mint az, aki két sikeres vizsgát teljesít.

Mi számít sikeres vizsgának? Kiknek nem jár érte többletpont?

A legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért jár csak a többletpont, abban az esetben, ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Akik nem érik el ezt a százalékot, azok nem kaphatják meg érte a vizsgánkénti 50 többletpontot. A második feltételt sem szabad feledni: hiába tesztek például tesiből emelt szintű érettségit, ha olyan szakra jelentkeztek, amelyen a testnevelés nem kötelező vagy választható tárgy - ebben az esetben nem kapjátok meg az 50 többletpontot.

Az idén felvételizőkre még nem vonatkoznak ezek a szabályok

2020-tól megváltoznak a felvételi követelmények. De mit úsznak meg azok a diákok, akik 2019-ben felvételiznek? Mutatjuk.

Mikor nem éri meg emelt szintű érettségit tenni?

Fontos, hogy csak abban az esetben jár az emelt szintű érettségi vizsgáért többletpont, amennyiben – részben – annak az eredményéből számolják ki az érettségi pontszámoz.

Vegyünk egy példát: történelemből emelt szintű érettségi vizsgaeredménnyel rendelkeztek és az általatok megjelölt képzésen a következő vizsgatárgyakat határozták meg a felvétel feltételéül: magyar nyelv és irodalom vagy történelem vagy matematika. Számokra lefordítva vegyük azt az esetet, hogy történelemből 45%-os emelt szintű érettségi eredménnyel rendelkeztek, a másik két beszámítható vizsgatárgyból pedig egy 96%-os és egy 98%-os eredménnyel. Az emelt szintű vizsgaeredmények figyelembevételével 98+45+50 = 193 pontotok lenne, e nélkül számítva azonban 98+96 = 194 pontotok.

Ebben az esetben a történelem emelt szintű érettségi is beszámítható, azonban ha a másik két vizsgatárgy eredményei alapján kedvezőbb lenne az érettségi pontszám meghatározása, akkor azt az emelt szintű történelemérettségi és az érte járó többletpontok nélkül számítják ki a pontokat.

Mi van akkor, ha két emelt szintű érettségi kell?

Ha az adott szakon (pl. általános orvos) két tárgyból kötelező az emelt szintű érettségi, akkor – amennyiben legalább 45%-os eredményű mindkét vizsgatárgyatok – a két emelt szintű érettségivel kimerítitek a maximálisan kapható 100 többletpontot, tehát más jogcímen már nem kaphattok többletpontot.

Még nem érvényesek a 2020-tól bevezetendő szigorítások, így 2019-ben még sokkal lazábbak lesznek a szabályok, ám több alap- és osztatlan szakon már jövőre is kötelező lesz az emelt szintű érettségi egy vagy két tárgyból. Itt megnézhetitek, hogy a választott szakok listáját és a hozzájuk rendelt érettségi követelményeket.

Ilyen lesz a 2019-es érettségi: megvannak a vizsgaidőpontok és a főbb szabályok

Bár csak fél év múlva kezdődik a 2019-es érettségi, sok mindent már most tudunk. Mikor kezdődnek a vizsgák, milyen szakokon lesz kötelező az emelt szintű érettségi? Mutatjuk.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.