Jó hír a felvételizőknek: több szakon is csökkentették a 2019-es előzetes ponthatárokat

Mit lehet tudni a 2019-es felvételi előzetes ponthatárairól? Olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Ha elérem az előzetes ponthatárt, megnyugodhatok? Biztosan bekerülök a kiválasztott szakra?

Elképzelhető, hiszen azokra a képzéseken, amelyeken előzetes ponthatárt hirdettek, csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik ezt a ponthatárt. Azonban a legtöbbször a jelentkezők száma és teljesítménye miatt emelkedhet a limit, legalábbis az elmúlt évek ezt mutatják.

A 2019-es felvételi előzetes ponthatárait itt találjátok:

null

null

Egyes szakoknál jóval alacsonyabb előzetes ponthatárt hirdettek meg az előző évihez képest. A korábbi 428-as ponthatárt többek között a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, valamint az emberi erőforrások esetében is levitték 400-ra. De a jogászképzés előzetes ponthatára 460-ról 440-re, a kommunikáció- és médiatudomány ponthatára pedig 455-ről 440-re csökkent.

A 2019-es felvételiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

2019-ben felvételiztek? Itt minden fontos dátumot megtaláltok egy helyen

Melyek a felvételi legfontosabb dátumai? Összegyűjtöttük nektek, mire kell figyelnetek legyen szó középiskolai felvételiről, keresztféléves felvételiről, vagy éppen a hamarosan induló rendes felsőoktatási felvételiről.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.