Szövegértési feladat: Nemes Nagy Ágnes-szöveget kellett értelmezni

Szépirodalmi szöveg szerepel a középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsorában, az eduline információi szerint a diákoknak Nemes Nagy Ágnes Párbeszéd a mai versről című alkotását kell értelmezniük.

  • Eduline
Az eduline-on minden fontos tudnivalót megtalálsz az érettségiről: a legfrissebb infókat itt olvashatod.

Az eduline-nak nyilatkozó magyartanár szerint korrekt a feladatsor, amelyben a megszokott feladattípusok szerepelnek, azoknak a diákoknak nem lehet problémájuk a kérdések megválaszolásával, akik az előző évek feladatsorait átnézték az elmúlt napokban. A Nemes Nagy Ágnes-mű a modern költészetről, a modern versről, a mai olvasási szokásokról és a kortárs irodalomról szól. A feladat sokaknak meglepetést okozott, a szövegértési tesztek alapjai ugyanis az elmúlt években nem szépirodalmi alkotások, hanem hírportálokon és napilapokban megjelent cikkek voltak. 

A Párbeszéd a  mai versről című alkotás egy elképzelt beszélgetés egy költő és egy vegyésznő között: szóba kerül Arany János, József Attila, Apollinaire, Vojtina, Ábrányi Emil és Victor Hugo is. A szöveghez kapcsolódó feladatok között volt egy új típusú is: a diákoknak a Nemes Nagy Ágnes-mű alapján kellett eldönteniük két költeményről, hogy ki lehet a szerző.

 A Nemes Nagy Ágnes-művet itt olvashatod el.

Egy Petőfi- és egy Csokonai-költemény, valamint egy Móricz-novella szerepel a magyarérettségi szövegalkotási feladatsorában - részleteket itt találsz.

A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsorára idén is 60 percet kaptak a diákok. A feladatok alapja minden évben egy esszé, egy újságcikk, egy interjú vagy egy novella: a kérdések között vannak olyanok, amelyekre egyszerűen ki lehet keresni a szövegből a választ, foghíjas mondatokat kell kiegészíteni vagy igaz-hamis állítások közül kell választani. A vizsgázóknak összetettebb feladatokat is meg kell oldaniuk, többek között a szöveg tartalmával kapcsolatos összefüggéseket kell felismerniük.

Komárik Anna, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium magyartanára szerint a szövegértési kérdések közül általában az megy a legnehezebben a diákoknak, ahol azt kell megállapítaniuk, egy-egy gondolat a szöveg melyik szereplőjétől származik. Tapasztalatai szerint az időhiány és az izgalom miatt könnyen össze lehet keverni, melyik szereplő mit mondott – bármennyire is egyszerűnek tűnnek a kérdések.
Túry Gergely

A pedagógus szerint ingadozó a feladatsor nehézségi szintje. Az egyik évben nem jelent különösebb gondot a szövegértési feladatok megoldása a diákoknak, máskor viszont esélyük sincs kitölteni a tesztet 60 perc alatt, sőt az elmúlt években többször pontatlanul fogalmazták meg a kérdéseket az írásbeli összeállítói: a 2008-as vizsgán a Nádasdy Ádám-interjúra vonatkozó kérdésekre több helyes választ is lehetett adni, a hivatalos megoldókulcs azonban csak az egyiket fogadta el, így még azok is értékes pontokat veszítettek, akik felkészülten indultak neki a magyarérettséginek.

A tavalyi középszintű érettségin a Magyar Hírlap egyik interjúját, az őszi vizsgaidőszakban Bory István Az igazi lucifer című írását kellett feldolgozni: a szöveg tartalmával kapcsolatos igaz-hamis és feleletválasztós kérdések mellett foghíjas szövegeket is ki kellett egészíteni a megfelelő kifejezésekkel, a helyes megoldásokkal összesen 40 pontot lehet összegyűjteni.

Komárik Anna szerint érdemes figyelni az egyes feladatoknál elérhető maximális pontszámot, ebből ugyanis következtetni lehet arra, hogy nagyjából hány részből álló választ várnak: ha egy kérdésnél hat pont a maximum, valószínűleg négy konkrét tényre, adatra kíváncsiak, és két pontot adnak a megfogalmazásra. Komárik Anna tapasztalatai szerint a legtöbb végzősnek azok a szövegek nem okoznak a gondot, amelyekkel a mindennapokban is gyakran találkoznak: a hírportálokon és napilapokban megjelenő cikkek értelmezésével például többnyire nem szokott problémájuk lenni.

eduline

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.