Szövegértési feladat: Nemes Nagy Ágnes-szöveget kellett értelmezni

Szépirodalmi szöveg szerepel a középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsorában, az eduline információi szerint a diákoknak Nemes Nagy Ágnes Párbeszéd a mai versről című alkotását kell értelmezniük.

  • Eduline
Az eduline-on minden fontos tudnivalót megtalálsz az érettségiről: a legfrissebb infókat itt olvashatod.

Az eduline-nak nyilatkozó magyartanár szerint korrekt a feladatsor, amelyben a megszokott feladattípusok szerepelnek, azoknak a diákoknak nem lehet problémájuk a kérdések megválaszolásával, akik az előző évek feladatsorait átnézték az elmúlt napokban. A Nemes Nagy Ágnes-mű a modern költészetről, a modern versről, a mai olvasási szokásokról és a kortárs irodalomról szól. A feladat sokaknak meglepetést okozott, a szövegértési tesztek alapjai ugyanis az elmúlt években nem szépirodalmi alkotások, hanem hírportálokon és napilapokban megjelent cikkek voltak. 

A Párbeszéd a  mai versről című alkotás egy elképzelt beszélgetés egy költő és egy vegyésznő között: szóba kerül Arany János, József Attila, Apollinaire, Vojtina, Ábrányi Emil és Victor Hugo is. A szöveghez kapcsolódó feladatok között volt egy új típusú is: a diákoknak a Nemes Nagy Ágnes-mű alapján kellett eldönteniük két költeményről, hogy ki lehet a szerző.

 A Nemes Nagy Ágnes-művet itt olvashatod el.

Egy Petőfi- és egy Csokonai-költemény, valamint egy Móricz-novella szerepel a magyarérettségi szövegalkotási feladatsorában - részleteket itt találsz.

A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsorára idén is 60 percet kaptak a diákok. A feladatok alapja minden évben egy esszé, egy újságcikk, egy interjú vagy egy novella: a kérdések között vannak olyanok, amelyekre egyszerűen ki lehet keresni a szövegből a választ, foghíjas mondatokat kell kiegészíteni vagy igaz-hamis állítások közül kell választani. A vizsgázóknak összetettebb feladatokat is meg kell oldaniuk, többek között a szöveg tartalmával kapcsolatos összefüggéseket kell felismerniük.

Komárik Anna, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium magyartanára szerint a szövegértési kérdések közül általában az megy a legnehezebben a diákoknak, ahol azt kell megállapítaniuk, egy-egy gondolat a szöveg melyik szereplőjétől származik. Tapasztalatai szerint az időhiány és az izgalom miatt könnyen össze lehet keverni, melyik szereplő mit mondott – bármennyire is egyszerűnek tűnnek a kérdések.
Túry Gergely

A pedagógus szerint ingadozó a feladatsor nehézségi szintje. Az egyik évben nem jelent különösebb gondot a szövegértési feladatok megoldása a diákoknak, máskor viszont esélyük sincs kitölteni a tesztet 60 perc alatt, sőt az elmúlt években többször pontatlanul fogalmazták meg a kérdéseket az írásbeli összeállítói: a 2008-as vizsgán a Nádasdy Ádám-interjúra vonatkozó kérdésekre több helyes választ is lehetett adni, a hivatalos megoldókulcs azonban csak az egyiket fogadta el, így még azok is értékes pontokat veszítettek, akik felkészülten indultak neki a magyarérettséginek.

A tavalyi középszintű érettségin a Magyar Hírlap egyik interjúját, az őszi vizsgaidőszakban Bory István Az igazi lucifer című írását kellett feldolgozni: a szöveg tartalmával kapcsolatos igaz-hamis és feleletválasztós kérdések mellett foghíjas szövegeket is ki kellett egészíteni a megfelelő kifejezésekkel, a helyes megoldásokkal összesen 40 pontot lehet összegyűjteni.

Komárik Anna szerint érdemes figyelni az egyes feladatoknál elérhető maximális pontszámot, ebből ugyanis következtetni lehet arra, hogy nagyjából hány részből álló választ várnak: ha egy kérdésnél hat pont a maximum, valószínűleg négy konkrét tényre, adatra kíváncsiak, és két pontot adnak a megfogalmazásra. Komárik Anna tapasztalatai szerint a legtöbb végzősnek azok a szövegek nem okoznak a gondot, amelyekkel a mindennapokban is gyakran találkoznak: a hírportálokon és napilapokban megjelenő cikkek értelmezésével például többnyire nem szokott problémájuk lenni.

eduline

Hozzászólások

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

Hogyan tudsz belépni a Neptunra, ha most vettek fel egyetemre?

Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!