Ilyen a magyarérettségi: nagy meglepetések és diákbarát feladatok

Kettesre könnyű, ötösre nehéz volt megírni az idei középszintű magyarérettségi feladatsorát az eduline-nak nyilatkozó középiskolai tanárok szerint. A szövegértési kérdések megválaszolásához kellett némi irodalmi háttértudás, a feladatlap második részében szereplő érveléses témát pedig csak az választhatta nyugodt szívvel, aki alaposan felkészült.

  • Eduline

A magyarérettségi szövegértési feladatsora ugyanolyan felépítésű volt, mint az elmúlt években, mindössze egyetlen olyan feladattípus volt, amellyel korábban nem találkoztak a vizsgázók: Nemes Nagy Ágnes Párbeszéd a mai versről című műve alapján kellett eldönteni két versről, hogy Apollinaire vagy Ábrányi Emil a szerzőjük. „A kérdések megválaszolásához kellett némi irodalmi háttérismeret, a diákoknak a szövegben említett szerzőket – Arany Jánost, Ady Endre, Victor Hugót és József Attilát – el kellett helyezniük időben ahhoz, hogy maximális pontszámot érjenek el” – mondta Fodor Mónika, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium magyartanára.

Stiller Ákos

A szaktanár szerint a Párbeszéd a mai versről című műben nem voltak nehezen értelmezhető vagy idegen kifejezések, az eduline által megkérdezett pedagógusok szerint ezért is volt jó választás Nemes Nagy Ágnes. „Nagyon korrekt feladatsor volt, ráadásul maga a téma is az irodalomhoz, a modern vershez, a mai olvasási szokásokhoz és a kortárs irodalomhoz kapcsolódott. Bár az ötösről nem nehéz lecsúszni, a kettest könnyű megszerezni” – tette hozzá.

A szövegértési feladatsorról bővebben itt olvashatsz.

Szövegalkotás: meglepetést okoztak a szerzők

A szövegalkotási feladatok ezzel szemben alighanem mindenkit megleptek, a szaktanárok ugyanis XX. századi vagy kortárs szerzőkre számítottak, ehelyett egy Móricz Zsigmond-novella elemzése, egy Petőfi- és egy Csokonai-költemény összehasonlítása és egy Szophoklész-részletre támaszkodó érvelés közül választhattak a diákok. A Zrínyi Miklós Gimnázium magyartanára magas pontszámokra számít, mindegyik szerző a középiskolai törzsanyagba tartozik – igaz, a feladatlapon szereplő művekről külön nem tanultak a diákok.

A szövegalkotási feladatsorról bővebben itt olvashatsz.

„A novella szintén szerencsés választás volt, fel lehetett rá készülni, bár sokszor figyelmeztettük a végzősöket, hogy ne vegyék készpénznek, hogy az elemzéses feladat középpontjában egy novella áll majd, lehetett volna lírai alkotás, mese vagy monda is” – magyarázta Fodor Mónika. Az érvelést – amelyet Szophoklész Antigoné című drámájának egy részletére támaszkodva kellett megírni – választók sem bízhattak abban, hogy irodalmi tudás nélkül meg tudják fogalmazni a dolgozatukat, ugyanis legalább három-négy irodalmi művet kellett idézni.

eduline
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.