Egyetemek és főiskolák rangsora: ezek az ország legjobb bölcsészkarai

Pszichológia, andragógia és anglisztika: az előző évekhez hasonlóan 2010-ben is ezek voltak a legnépszerűbb szakok a bölcsészettudományi karokon. A hallgatók tizennégy egyetem és főiskola képzései közül választhatnak, a felsőoktatási intézmények közül ismét az Eötvös Loránd Tudományegyetem kapta a legjobb minősítést. Ízelítő a Diploma 2011 különszámból.

  • Eduline
Idén is az ELTE-BTK áll az élen

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem – az oktatói és a hallgatói kiválóság alapján ezek a legjobb bölcsészettudományi képzést nyújtó felsőoktatási intézmények Magyarországon. Az élen álló ELTE-BTK eredménye nem meglepő, a Felvi összesített kari toplistáit ugyanis már négy éve vezeti.

A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara az összesített kari listán egy helyet csúszott vissza, a bölcsészkarok rangsorában azonban javított, megelőzve ezzel a Szegedi Tudományegyetemet. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem továbbra is a rangsor negyedik helyén szerepel, a Pécsi Tudományegyetem és az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara azonban rontott egy-egy helyet. 

Sorrend a hallgatók és az oktatók alapján: top egyetemek és főiskolák

Az elsőhelyes jelentkezők létszáma alapján is az ELTE-BTK vezet, ez a kar adja a bölcsészettudományi képzési terület összes jelentkezőjének harminc százalékát. A második legnépszerűbb kar (ELTE-PPK) is az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez tartozik, 2010-ben a harmadik legtöbb hallgatót a Debreceni Egyetem vonzotta.

RangIntézményRang a hallgatók kiválósága alapjánRang az oktatók kiválósága alapján

1.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

2.

1.

2.

Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar

4.

2.

3.

Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

3.

4.

4.

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar

6.

6.

5.

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

6.

7.

6.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar

1.

13.

7.

Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar

10.

5.

7.

Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar

4.

11.

9.

Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar

14.

2.

10.

Nyugat-magyarországi Egyetem Bölcsészettudományi Kar

9.

8.

A legmagasabb felvételi pontátlag az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karát jellemzi (454,1 pont), ebből a szempontból a második legerősebb kar az ELTE-BTK (437,4 pont), a harmadik helyen pedig a KRE-BTK áll. A legjobb hazai középiskolákból az ELTE két kara fogadta a legtöbb hallgatót, ahogy a legtöbb OKTV-helyezettet is az ELTE-BTK-n találjuk. A felvett hallgatók előzetes tudását mutató nyelvvizsgaarány az ELTE karain közel száz százalékos, de a SZTE-BTK-n is meghaladja a kilencven százalékot.

Az oktatói kiválóság alapján a tavalyi évhez hasonlóan az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem és a Debreceni Egyetem vezet: a kandidátusi fokozattal rendelkező tanárok rangsorában a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkara, az akadémiai doktorok aránya alapján a DE, a PhD fokozatú oktatók aránya alapján pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkara áll az élen. Igaz, az egy minősített oktatóra jutó hallgatói létszám a Nyugat-magyarországi Egyetem BTK-ján a legkedvezőbb.

Évről évre tarol a pszichológia, az anglisztika és az andragógia

Bár 2010-ben csupán három bölcsészképzés került a húsz legnépszerűbb alapszak közé, a bölcsészettudomány még így is a felsőoktatás egyik legnagyobb létszámú képzési területe: az egyetemeken és főiskolákon több mint ötvenezren hallgatnak bölcsészetet. Az abszolút kedvenc tavaly is a pszichológia volt, összesen 1729-en jelölték meg a jelentkezési lapjukon – annak ellenére, hogy a ponthatárok mind a hat érintett felsőoktatási intézményben magasak voltak. Az ELTE-n és a Károli Gáspár Református Egyetemen 449, a Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen 444, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen pedig 446 volt a ponthatár.

Pszichológia, anglisztika és andragógia: a legnépszerűbbek

A második legnépszerűbb szak az anglisztika volt, amelyre már 2009-ben is több mint ezren jelentkeztek, 2010 nyarán pedig összesen 885-en jutottak be az államilag finanszírozott és költségtérítéses helyekre. Ehhez a hallgatóknak legalább 354 pontot kellett összegyűjteniük, ennyi volt ugyanis a ponthatár a Nyíregyházi Főiskolán és a Szegedi Tudományegyetemen. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 355 pontot, a Károli Gáspár Református Egyetemen, a miskolci és a debreceni egyetemen, az Eszterházy Károly Főiskolán és a Nyugat-magyarországi Egyetemen pedig 356 pontot kellett elérniük a leendő hallgatóknak. Az anglisztika szakhoz az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kellett a legjobb érettségi eredmény, ott 399 volt a ponthatár.

2010-ben a harmadik legnépszerűbb bölcsészképzés az andragógia volt, amely 2009-ben – 1375 jelentkezővel – még az anglisztikát is megelőzte. Erre a szakra sem volt könnyű bejutni, az ELTE-n például 419 pont kellett, míg a Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen 373 pont. A 2005-ben elindult és gyors karriert befutott szabad bölcsészet már 2009-ben lecsúszott a legtöbb hallgatót vonzó szakok listájáról, ahogy a történelem is.

eduline

Hozzászólások

„Nem lehet a készülésre kényszeríteni egy nem neurotipikus gyereket” – így élte meg a középiskolai felvételit egy autista nyolcadikos

A középiskolai felvételi önmagában is komoly terhelést jelenthet egy nyolcadikosnak, egy autizmusspektrum-zavarral élő diáknál azonban a felkészülés egészen más kérdéseket is felvethet. Hogyan lehet hónapokon keresztül készülni, ha a gyerek nehezen veszi rá magát az otthoni tanulásra? Mit lehet tenni, ha jó képességei ellenére nem önálló a tanulásban? És hogyan választ iskolát egy család, ha közben azt érzi, hogy maga a felvételi rendszer elsősorban a neurotipikus, szabálykövető és rendkívül szorgalmas gyerekeknek kedvez?

Nem csak a rugalmas iskolakezdés van tervben, hanem a rugalmas óvodakezdés is

A kora gyermekkori ellátórendszer több ponton is átalakulhat a következő időszakban. A Civil Közoktatási Platform Dr. Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkárral egyeztetett a tervekről, amelyek között a rugalmas iskolakezdés visszaállítása mellett a rugalmas óvodakezdés lehetőségének megteremtése is szerepel.

@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.