Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Idén is az ELTE-BTK áll az élen
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem – az oktatói és a hallgatói kiválóság alapján ezek a legjobb bölcsészettudományi képzést nyújtó felsőoktatási intézmények Magyarországon. Az élen álló ELTE-BTK eredménye nem meglepő, a Felvi összesített kari toplistáit ugyanis már négy éve vezeti.
A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara az összesített kari listán egy helyet csúszott vissza, a bölcsészkarok rangsorában azonban javított, megelőzve ezzel a Szegedi Tudományegyetemet. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem továbbra is a rangsor negyedik helyén szerepel, a Pécsi Tudományegyetem és az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara azonban rontott egy-egy helyet.
Sorrend a hallgatók és az oktatók alapján: top egyetemek és főiskolák
Az elsőhelyes jelentkezők létszáma alapján is az ELTE-BTK vezet, ez a kar adja a bölcsészettudományi képzési terület összes jelentkezőjének harminc százalékát. A második legnépszerűbb kar (ELTE-PPK) is az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez tartozik, 2010-ben a harmadik legtöbb hallgatót a Debreceni Egyetem vonzotta.
| Rang | Intézmény | Rang a hallgatók kiválósága alapján | Rang az oktatók kiválósága alapján |
1. | Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar | 2. | 1. |
2. | Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar | 4. | 2. |
3. | Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar | 3. | 4. |
4. | Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar | 6. | 6. |
5. | Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar | 6. | 7. |
6. | Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar | 1. | 13. |
7. | Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar | 10. | 5. |
7. | Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar | 4. | 11. |
9. | Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar | 14. | 2. |
10. | Nyugat-magyarországi Egyetem Bölcsészettudományi Kar | 9. | 8. |
A legmagasabb felvételi pontátlag az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karát jellemzi (454,1 pont), ebből a szempontból a második legerősebb kar az ELTE-BTK (437,4 pont), a harmadik helyen pedig a KRE-BTK áll. A legjobb hazai középiskolákból az ELTE két kara fogadta a legtöbb hallgatót, ahogy a legtöbb OKTV-helyezettet is az ELTE-BTK-n találjuk. A felvett hallgatók előzetes tudását mutató nyelvvizsgaarány az ELTE karain közel száz százalékos, de a SZTE-BTK-n is meghaladja a kilencven százalékot.
Az oktatói kiválóság alapján a tavalyi évhez hasonlóan az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem és a Debreceni Egyetem vezet: a kandidátusi fokozattal rendelkező tanárok rangsorában a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkara, az akadémiai doktorok aránya alapján a DE, a PhD fokozatú oktatók aránya alapján pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkara áll az élen. Igaz, az egy minősített oktatóra jutó hallgatói létszám a Nyugat-magyarországi Egyetem BTK-ján a legkedvezőbb.
Évről évre tarol a pszichológia, az anglisztika és az andragógia
Bár 2010-ben csupán három bölcsészképzés került a húsz legnépszerűbb alapszak közé, a bölcsészettudomány még így is a felsőoktatás egyik legnagyobb létszámú képzési területe: az egyetemeken és főiskolákon több mint ötvenezren hallgatnak bölcsészetet. Az abszolút kedvenc tavaly is a pszichológia volt, összesen 1729-en jelölték meg a jelentkezési lapjukon – annak ellenére, hogy a ponthatárok mind a hat érintett felsőoktatási intézményben magasak voltak. Az ELTE-n és a Károli Gáspár Református Egyetemen 449, a Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen 444, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen pedig 446 volt a ponthatár.
Pszichológia, anglisztika és andragógia: a legnépszerűbbek
A második legnépszerűbb szak az anglisztika volt, amelyre már 2009-ben is több mint ezren jelentkeztek, 2010 nyarán pedig összesen 885-en jutottak be az államilag finanszírozott és költségtérítéses helyekre. Ehhez a hallgatóknak legalább 354 pontot kellett összegyűjteniük, ennyi volt ugyanis a ponthatár a Nyíregyházi Főiskolán és a Szegedi Tudományegyetemen. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 355 pontot, a Károli Gáspár Református Egyetemen, a miskolci és a debreceni egyetemen, az Eszterházy Károly Főiskolán és a Nyugat-magyarországi Egyetemen pedig 356 pontot kellett elérniük a leendő hallgatóknak. Az anglisztika szakhoz az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kellett a legjobb érettségi eredmény, ott 399 volt a ponthatár.
2010-ben a harmadik legnépszerűbb bölcsészképzés az andragógia volt, amely 2009-ben – 1375 jelentkezővel – még az anglisztikát is megelőzte. Erre a szakra sem volt könnyű bejutni, az ELTE-n például 419 pont kellett, míg a Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen 373 pont. A 2005-ben elindult és gyors karriert befutott szabad bölcsészet már 2009-ben lecsúszott a legtöbb hallgatót vonzó szakok listájáról, ahogy a történelem is.
eduline
