Ami biztosan nem jött be
Néhány alap konklúzió könnyen levonható az idei évi felvételi ponthatárok alakulásából. Például:
- aki főiskolára vagy egyetemre megy, nem szeretne asszisztens lenni, így szinte minden olyan szak, amely „asszisztens” szóra végződik, népszerűtlen.
- a politikatudomány nem érdekli a fiatalokat – ez érthető a jelenlegi társadalmi helyzetben
- a zenélésből nem lehet megélni ma Magyarországon, és ez tökéletesen látszik a zenei szakok népszerűségén
- hiába hangzanak jól a „nemzetközi gazdálkodás” és a „nemzetközi tanulmányok” kifejezések, a diákok úgy látják, kell elsősorban egy jó szakmai alap, majd ha mégis szükség lenne a nemzetközi tanulmányokra, azt bárhol extra felvett tárgyként megtanulhatják egy vagy két szemeszter alatt.
Ami nem értelmezhető, az nincsA szakok elnevezései között találkoztunk egy-két rendkívül furcsa, számunkra értelmezhetetlen kifejezéssel. Az alacsony ponthatárokból és az n.i. (nem indult) feliratokból jól látszik, nem csak nekünk volt problémánk ezek értelmezésével.
- Hulladékgazdálkodási technológus: a legtöbb intézményben, ahol ezt meghirdették, nem indul. Mindannyian tudjuk, hogy a környezettudatosabb életforma kialakítása ma nemzeti projekt, amiben nagy szerepe van a hulladék újrahasznosításának és minden új technológia, ami segít ebben, rendkívül sokat ér. Valahogy mégis ciki lehet azt hallgatni a barátoktól ismerősöktől, hogy „kukásnak tanulsz?”. Valószínűleg a környezettudatos technológia ebben az esetben szerencsésebb elnevezés lenne.
-
Szabad bölcsészet: ezt a szakot is több intézmény meghirdette, de a legtöbben nem tud elindulni a képzés. A szabad bölcsész képzésben a második évtől szakirányt kell választani, tehát mégsem annyira szabad a tematika, viszont a név alapján ez nem derül ki.
-
Vizuális nevelőtanár: a Képzőművészeti Egyetem egyetemi szintű képzése. Ez valószínűleg a rajztanár modernebb formája, nekünk értelmezhetetlen volt leginkább a rosszul csengő „nevelő” szó miatt
-
Játék- és szabadidő szervező tanár: az Eszterházy Károly Főiskola hirdette meg ezt a mester szintű képzést levelező tagozaton, kizárólag tanári diplomával rendelkező hallgatóknak. Meglepő fordulat egy mester szintű képzésben ilyen tematika, pláne, hogy a vév alapján gyakorlatiasabb oktatási formát képzelnénk el, mint a levelező.
-
Gyógynövény és fűszernövény termelő és feldolgozó: a Tessedik Sámuel Főiskola képzése lett volna. Valószínűleg ezzel a szakkal kapcsolatban is azt gondolták sokan, ahogy mi is, hogy ehhez a szakmához nem kell felsőfokú végzettség.
-
Faipari termékszervező: a Nyugat-Magyarországi Egyetem képzése lett volna, de úgy tűnik, vagy más sem értette, miről szól, vagy nincs igény ilyen oktatásra.
A legnagyobb vesztesekA következő szakok szinte sehol nem indultak el: hulladékgazdálkodási technológus, mezőgazdasági menedzserasszisztens, műszaki szakoktató, anyagmérnöki, romanisztika-francia, szlavisztika, mechatronikai mérnök, szabad bölcsészet, gépipari mérnökasszisztens, agrárkereskedelmi menedzserasszisztens, nemzetközi gazdálkodás (DE, MÜTF, NYME, SZIE, SZF Budapest, illetve BKÜF, TPF-en csak államilag finanszírozott szakon).
Valószínűleg ilyen szakokat nem érdemes indítani már jövőre, vagy érdemes őket átnevezni, átgondolni.
Sajnos vesztesek voltak a természettudományi és a zenei szakok is, amiről viszont nem gondoljuk, hogy nem érdemes indítani őket, talán az lehet a megoldás, hogy második szakként kínálni őket valamelyik keresettebb, divatosabb szak mellé.
Van-e kiút?Az oktatás ugyanolyan termék, mint egy sampon vagy egy internet előfizetés. Ugyanolyan marketing tevékenységet igényel az „eladása” is: előkészítést, vagyis piackutatást. Ismerni kell az igényeket, ismerni kell a nemzetközi és itthoni trendeket.
A terméket pozícionálni és promótálni kell: tudni kell, kit fog érdekelni, őket hol lehet megtalálni, el kell tudni nekik mondani, hogy az adott intézmény képzése miben fog különbözni a többiekétől és miért jöjjön oda a diák. A szak elnevezésében ezt meg kell mutatni, egyértelművé kell tenni, mit fog kapni, aki itt fog tanulni.
Sajnos sok olyan pillanat van a képzések kialakításában, amiben nincs szabad keze egy intézménynek, de érdemes megtalálni a lehetőségeket, amikkel népszerűsíthetik magukat, hiszen a tendencia egyértelmű: egyre kevesebben jelentkeznek a felsőoktatásba és a harc az adott egyetem vagy főiskola túléléséért folyik.
Eduline.hu