Gazdasági, osztatlan tanári, pszichológia és jogászképzések: itt minden évben rekordmagasak a ponthatárok. Már csak néhány hét van hátra a 2024-es a ponthatárok kihirdetéséig, ezért megnéztük, hogy 2023-ban melyik 10 alap- és osztatlan képzésre volt a legnehezebb bekerülni.
Bár a ponthatárhúzást július 24-én tartják, a hivatalos besorolási döntésre egy kicsit tovább kell várnotok.
Hamarosan hátradőlhetnek az érettségizők.
Gazdálkodási és menedzsment szak 110 pontért? Nem lehetetlen. Mutatjuk, melyik egyetemeken és milyen képzéseken voltak a legalacsonyabbak a ponthatárok a tavalyi felvételin.
Hamarosan viszont kiderülhet.
Bár az idei ponthatárhúzásra még júliusig várni kell, most megmutatjuk, tavaly hogyan alakultak a végleges pontszámok az idei 5 legnépszerűbb társadalomtudományi képzésen.
Kevesebb mint egy hónap van hátra a felvételi ügyintézésből, és nem sokkal később, várhatóan 2024. július 24-én ki fogják hirdetni a ponthatárokat. Ha még nem döntöttetek a sorrendről, segítségként mutatjuk, milyenek voltak a ponthatárok tavaly az öt legnépszerűbb alapszakon.
Az egyik legnépszerűbb magyar zenekar koncertezik a ponthatárhúzás után.
Mutatjuk, mikor derül ki, hogy kiket vettek fel az egyetemre.
Július végén kiderül, kik kezdhetnek az egyetemeken szeptemberben.
Mutatjuk, mikor derül ki, felvettek-e titeket az egyetemre.
December 21-én elindult a felsőoktatási felvételi, már jelentkezhettek az egyetemek szeptemberben induló képzéseire.
Alig vagyunk túl az általános felvételi eljárás ponthatárhúzásán, itt a következő időpont, amit várhattok, ha pótfelvételin jelentkeztek valamilyen felsőoktatási képzésre.
130 pont - ennyit kellett elérnie annak a diáknak, aki önköltséges, levelező képzésen kezdi meg a szeptembert a Tokaj-Hegyalja Egyetem szőlész-borász mérnöki alapszakán. Nem kellett túl nagy teljesítmény az állami ösztöndíjas nappali képzéshez sem: annak, akit ide vettek fel, mindössze 180 pontot kellett elérnie.
Szerda este kiderült, az idei rekordszámú felvételiző közül hányan kerültek be sikeresen valamelyik főiskola vagy egyetem képzésére. A felvettek száma több fővárosi és vidéki egyetemen is nőtt, de népszerűbbek lettek az egészen kicsi intézmények is.
Soha ilyen nagy szórás még nem volt az egyetemek ponthatárai között. Ennek oka a központi minimumponthatárok megszűnése, ami az elmúlt években az alap- és osztatlan szakokon 280 pont, a felsőoktatási szakképzéseken 240 pont, a mesterszakokon pedig 50 pont volt, idén viszont már az egyetemek dönthettek arról, hogy húznak-e olyan ponthatárokat, ami alatt nem vesznek fel hallgatókat, és ha igen, azt hány pontban határozzák meg.
Idén is a gazdasági szakok voltak a legnépszerűbbek a felvételin, több mint 36 ezer diák jelölt meg ilyen képzést a jelentkezési lapon. Közülük a legtöbben – több mint 14 ezren– gazdálkodási és menedzsment szakon szeretnének tanulni szeptembertől.
Túl nagy meglepetések idén sem érhették a felvételizőket, esetleg csak abban, hogy néhány egyetem képzésén kifejezetten alacsonyak voltak a ponthatárok. Utánanéztünk, melyik egyetemen voltak a legszigorúbbak a felvételi követelmények, és hogy mi vár rátok most, hogy túl vagytok a ponthatárhirdetésen.
Idén több mint 126 ezren jelentkeztek valamelyik hazai főiskola vagy egyetem képzésére, a legnépszerűbb szakok listája viszont nem sokat változott a korábbi évekhez, az első három helyen még mindig a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, valamint a pszichológia szerepel. Mutatjuk, milyenek voltak a ponthatárok a tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan képzésen.
Tömören és röviden: nem. Azt is elmondjuk, miért.
