2023-ban átalakulnak a felvételi szabályok, több szakon nem kell majd emelt szintű érettségit tenniük a jelentkezőknek. A legtöbb pedagógusképzés is ezek közé tartozik, vagyis jövőre komoly könnyítést kapnak a tanárnak, tanítónak, óvodapedagógusnak készülők.
Bár a pótfelvételin még jó néhány hallgató bejuthat a képzésekre, az már most biztos, hogy nem hemzsegnek majd tanárszakos hallgatók az egyetemeken szeptembertől. Sok szakpárt el sem tudnak indítani az alacsony jelentkezői létszám miatt.
A tanári szakokra lassan lasszóval kell fogni a felvételizőket – legalábbis ez derül ki a statisztikákból. Az utóbbi évek legalacsonyabb hallgatói létszámát hozta a 2022-es általános felvételi a pedagógusképzéseken.
Még véget sem ért a 2021/2022-es tanév, már több ezer iskolai és óvodai álláshirdetést lehet találni a Közigállás.gov.hu-n. A helyzeten valószínűleg az sem javít, hogy az elmúlt hetekben több mint 150 pedagógus helyezte letétbe a felmondását a szakszervezeteknél. A kérdés persze az, hogy mi lesz így a szeptemberi tanévkezdéssel.
Több egyetemen indul óvodapedagógus, gyógypedagógus vagy tanító szak. De vajon melyik felsőoktatási intézményben tanulnak a legjobb teljesítményű diákok? Kiderül a következő rangsorokból.
A Z-szak név alatt futó ötéves, természettudomány-környezettan képzés idén indul először.
2022 szeptemberében indulnak az átalakított, ötéves tanárszakok, amelyeknek az elvégzése után általános és középiskolában is lehet majd tanítani.
Hat egyetemen indul el 2022 szeptemberétől az új, ötéves természettudomány-környezettan tanárszak.
Hányan felvételiztek és kerültek be pedagógusképzésekre az elmúlt években? Napi adat.
A pedagógushiány ellen a kormány a Klebelsberg-ösztöndíjasokat vetné be. De hányan felvételiztek idén tanári vagy tanítói szakra?
Egy ideig biztosan nem kell kötelezően részt venni a magyarságtudat-képzésen. A minisztérium írásban válaszolt.
Az oktatásért felelős miniszter a jövőben rendeletben határozná meg a tanárképzések kimeneti követelményét és azt, hogyan oktassák a pedagógusokat az egyetemeken.
A pedagógusképzéseken tízből nyolc hallgató nő, de hasonló az arány a bölcsész- és a művészetközvetítési szakokon is.
Megjelent a tanárképzés átalakításáról szóló kormányrendelet, amely többek között egységesíti az általános iskolai és a középiskolai tanárok képzésének hosszát. Eddig azoknak, akik gimnáziumban vagy technikumban szerettek volna tanítani, hat évig kellett egyetemre járniuk. Ezentúl elég lesz öt év.
A program a gyakornokoknak szólna, az iskolákba szétküldött levél alapján pedig az Oktatási Hivatal arra kéri az iskolák vezetőit, bátorítsanak mindenkit a részvételre.
Nem csak Magyarországon jelent gondot a tanárképzések átszabása. A Cambridge akár meg is szüntetné a pedagógusképzését, ha a kormány továbbra is kitart jelenlegi módosítójavaslatai mellett.
7300-an kezdik el szeptemberben az egyetemek, főiskolák tanári, tanítói, óvoda- és gyógypedagógusi képzéseit – az elsőévesek száma jócskán elmarad az előző évek átlagától. Még így is jól járnának az iskolák és az óvodák, ha közülük néhány év múlva mindenki megszerezné a diplomát és munkát vállalna, de a statisztikák szerint erre nem sok esély van. A leendő tanítók és óvónők közül például minden negyedik még az egyetemen lemorzsolódik, a pályakezdők egyharmada pedig már az első négy-öt évben távozik a szakmából.
Hajnal Gabriella szerint a tanárhiány kapcsán emlegetett többezres számok nem fedik a valóságot, az új tanárképzés pedig az emelt szintű érettségi anyagánál is több tudást ad majd a pedagógusok kezébe.
Alaposan átalakítaná a pedagógusképzést a kormány – az úgynevezett képzési kimeneti követelményeket úgy írnák át, hogy a tanárok a középszintű érettségire legyenek képesek felkészíteni a diákokat. Aki emelt szintre is készülne a tanítványaival, annak még egy évet kell tanulnia – írja a HVG.
"Szeretné-e ön, ha folytatódna a trend és a kormány teljesen lezüllesztené az állami oktatást? Szeretné, ha a tanárok csupán pont annyit tudnának tantárgyukról, mint a középfokú érettségire készülő diákok?" - ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tett fel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), miután egy kicsit újragondolták a népszavazási kérdéseket.
