Most már biztos: vége a TÉR-nek
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
Bár a pótfelvételin még jó néhány hallgató bejuthat a képzésekre, az már most biztos, hogy nem hemzsegnek majd tanárszakos hallgatók az egyetemeken szeptembertől. Sok szakpárt el sem tudnak indítani az alacsony jelentkezői létszám miatt.
Csak néhány példa olyan tanári szakpárokra, amelyeket a 2022-es általános felvételin nem tudtak elindítani az egyetemek, az "n.i." rövidítés ezt jelzi. A ponthatárhúzás után megírtuk, hogy alig 6400 új hallgatóval indulhatnak el ősszel a pedagógusképzések. Miközben a pedagógushiány jelentős: a "tanár" szóra keresve 2787 találatot dob ki a közszféra állásportálja, a közigállás.gov.hu, de tanítóból is komoly hiány van az iskolákban, jelenleg 1301 szabad állás van.
Természettudományos tárgyakat oktató pedagógusokból pedig különösen kevés van. Egy év elején megjelent kutatásból kiderül, hogy az iskolák 43 százalékában nincs elég matematikatanár, egyharmadában nincs elég szakmai tanár, természettudományos tanár vagy tanító, egynegyedében pedig nincs elég informatika- és idegennyelv-tanár.
Miért nem indul?
A Felvi statisztikáit átnézve feltűnő, hogy több, tanárképzést is kínáló vidéki és fővárosi egyetemen vannak olyan szakpárok, ahol – hasonlóan a fenti példákhoz – a ponthatárok mellett csak annyi szerepel, hogy „n.i.”, azaz nem indul. Sőt az adatokból az is kiderül, hogy például a 10 féléves biológia- és fizikatanár szakot az általános felvételi eljárásban hat egyetem is meghirdette, ám végül csak egy egyetem tudta elindítani a szakpárt.

A hivatalos szabályok szerint ugyanis „előfordulhat, hogy egyes jelentkezési helyeken a meghirdetés ellenére sem indul el a képzés. Ennek oka lehet a felvétel alapvető feltételeit teljesítő, minimális létszámnál kevesebb jelentkező” – áll a felvi 2022-es tájékoztatójában. Vagyis bizonyos létszám alatt az egyetemek, főiskolák nem tudják elindítani a szakokat.
Az idei szakos statisztikák alapján több vidéki, de a fővárosi intézményekben is akadnak olyan szakpárok – jellemzően természettudományi képzésekkel -, ahová idén senki nem jelentkezett.
Bár a képzéseket (többségében) a napokban elindult pótfelvételin is meghirdették, a tanári szakokon aligha tülekednek majd a jelentkezők. Az alapvető szabályok az itt megjelenő képzésekre is vonatkoznak: például a végleges ponthatár nem lehet alacsonyabb, mint a minimális 280 pont, vagy államilag támogatott tanári képzések esetén 305 pont.
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.
Kell a gyereknek a pihenés, ki kell adni a szabadságokat – vannak olyan óvodák, ahol nyomatékosan kérik az óvodapedagógusok, ne vigyék a szülők nyáron az óvodai ügyeletbe a gyereket. Viszont olyan intézményre is akad példa, ahol az előző nap is lehet szólni, hogy másnap bemenne a gyerek.
A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Az ausztráliai egyetem oktatója azt írta: nem szabad spórolni a minőségen vagy másra bízni a gondolkodást.