Bár a pótfelvételin még jó néhány hallgató bejuthat a képzésekre, az már most biztos, hogy nem hemzsegnek majd tanárszakos hallgatók az egyetemeken szeptembertől. Sok szakpárt el sem tudnak indítani az alacsony jelentkezői létszám miatt.
Csak néhány példa olyan tanári szakpárokra, amelyeket a 2022-es általános felvételin nem tudtak elindítani az egyetemek, az "n.i." rövidítés ezt jelzi. A ponthatárhúzás után megírtuk, hogy alig 6400 új hallgatóval indulhatnak el ősszel a pedagógusképzések. Miközben a pedagógushiány jelentős: a "tanár" szóra keresve 2787 találatot dob ki a közszféra állásportálja, a közigállás.gov.hu, de tanítóból is komoly hiány van az iskolákban, jelenleg 1301 szabad állás van.
Természettudományos tárgyakat oktató pedagógusokból pedig különösen kevés van. Egy év elején megjelent kutatásból kiderül, hogy az iskolák 43 százalékában nincs elég matematikatanár, egyharmadában nincs elég szakmai tanár, természettudományos tanár vagy tanító, egynegyedében pedig nincs elég informatika- és idegennyelv-tanár.
Miért nem indul?
A Felvi statisztikáit átnézve feltűnő, hogy több, tanárképzést is kínáló vidéki és fővárosi egyetemen vannak olyan szakpárok, ahol – hasonlóan a fenti példákhoz – a ponthatárok mellett csak annyi szerepel, hogy „n.i.”, azaz nem indul. Sőt az adatokból az is kiderül, hogy például a 10 féléves biológia- és fizikatanár szakot az általános felvételi eljárásban hat egyetem is meghirdette, ám végül csak egy egyetem tudta elindítani a szakpárt.
A hivatalos szabályok szerint ugyanis „előfordulhat, hogy egyes jelentkezési helyeken a meghirdetés ellenére sem indul el a képzés. Ennek oka lehet a felvétel alapvető feltételeit teljesítő, minimális létszámnál kevesebb jelentkező” – áll a felvi 2022-es tájékoztatójában. Vagyis bizonyos létszám alatt az egyetemek, főiskolák nem tudják elindítani a szakokat.
Az idei szakos statisztikák alapján több vidéki, de a fővárosi intézményekben is akadnak olyan szakpárok – jellemzően természettudományi képzésekkel -, ahová idén senki nem jelentkezett.
Bár a képzéseket (többségében) a napokban elindult pótfelvételin is meghirdették, a tanári szakokon aligha tülekednek majd a jelentkezők. Az alapvető szabályok az itt megjelenő képzésekre is vonatkoznak: például a végleges ponthatár nem lehet alacsonyabb, mint a minimális 280 pont, vagy államilag támogatott tanári képzések esetén 305 pont.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
Miért nem működik egy elméletileg jól kitalált rendszer a gyakorlatban? Mosóczi András, a Mateking alapító-vezetőjének írása. Vélemény.
1109 diák volt, akinek nem lett meg középszinten még az elégséges sem.
@eduline.hu Március 11-én ismét a Kossuth térre vonultak a kulturális szféra dolgozói. A tüntetésen egy egyetemi tanárként is dolgozó restaurátort kérdeztünk arról, mennyit keres, milyen munkát végez nap mint nap, és hogyan lehet ebből a fizetésből megélni Budapesten. #kkdsz #kulturalisdolgozok #restaurator #kultura #beremeles
♬ original sound - eduline.hu
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nemrég közzétette átfogó, háromkötetes javaslatcsomagját, melynek célja, hogy hiteles képet adjon a hazai felsőoktatás jelenlegi helyzetéről, és megoldási irányokat vázoljon fel a jövőre nézve.
Miközben a toborzóplakátokon modern felszerelés, korszerű körülmények és vonzó katonai életpálya látszik, Pálinkás Szilveszter szerint a valóság egészen más a Magyar Honvédségnél: csatornaszag a folyosókon, penészes zuhanyzók és szálláshelyek, kiszámíthatatlan munkaidő, alacsony fizetés és szakadozó egyenruhák várják a fiatalokat.
