Sok tanári szakpárt el sem tudnak indítani az egyetemek, olyan kevés volt a jelentkező

Bár a pótfelvételin még jó néhány hallgató bejuthat a képzésekre, az már most biztos, hogy nem hemzsegnek majd tanárszakos hallgatók az egyetemeken szeptembertől. Sok szakpárt el sem tudnak indítani az alacsony jelentkezői létszám miatt.

  • Csik Veronika
  • Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Természettudományi Kar - osztatlan tanári [10 félév [biológiatanár; fizikatanár]] n.i.
  • Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar - osztatlan tanári [10 félév [földrajztanár; kémiatanár]] n.i.
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar - osztatlan tanári [10 félév [magyar nyelv és irodalom szakos tanár; német nyelv és kultúra tanára]] (Budapest) n.i
  • Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar - osztatlan tanári [10 félév [biológiatanár; fizikatanár]] n.i.

Csak néhány példa olyan tanári szakpárokra, amelyeket a 2022-es általános felvételin nem tudtak elindítani az egyetemek, az "n.i." rövidítés ezt jelzi. A ponthatárhúzás után megírtuk, hogy alig 6400 új hallgatóval indulhatnak el ősszel a pedagógusképzések. Miközben a pedagógushiány jelentős: a "tanár" szóra keresve 2787 találatot dob ki a közszféra állásportálja, a közigállás.gov.hu, de tanítóból is komoly hiány van az iskolákban, jelenleg 1301 szabad állás van.

Természettudományos tárgyakat oktató pedagógusokból pedig különösen kevés van. Egy év elején megjelent kutatásból kiderül, hogy az iskolák 43 százalékában nincs elég matematikatanár, egyharmadában nincs elég szakmai tanár, természettudományos tanár vagy tanító, egynegyedében pedig nincs elég informatika- és idegennyelv-tanár.

Miért nem indul?

A Felvi statisztikáit átnézve feltűnő, hogy több, tanárképzést is kínáló vidéki és fővárosi egyetemen vannak olyan szakpárok, ahol – hasonlóan a fenti példákhoz – a ponthatárok mellett csak annyi szerepel, hogy „n.i.”, azaz nem indul. Sőt az adatokból az is kiderül, hogy például a 10 féléves biológia- és fizikatanár szakot az általános felvételi eljárásban hat egyetem is meghirdette, ám végül csak egy egyetem tudta elindítani a szakpárt.

Felvi.hu

A hivatalos szabályok szerint ugyanis „előfordulhat, hogy egyes jelentkezési helyeken a meghirdetés ellenére sem indul el a képzés. Ennek oka lehet a felvétel alapvető feltételeit teljesítő, minimális létszámnál kevesebb jelentkező” – áll a felvi 2022-es tájékoztatójában. Vagyis bizonyos létszám alatt az egyetemek, főiskolák nem tudják elindítani a szakokat. 

  • Osztatlan tanári [10 félév [biológiatanár; fizikatanár]] jelentkezők száma: 0
  • Osztatlan tanári [10 félév [biológiatanár; etikatanár]] jelentkezők száma: 0
  • Osztatlan tanári [10 félév [biológiatanár; kémiatanár]] jelentkezők száma: 0
  • Osztatlan tanári [10 félév [biológiatanár; történelemtanár]] jelentkezők száma: 4, felvettek száma: 1

Az idei szakos statisztikák alapján több vidéki, de a fővárosi intézményekben is akadnak olyan szakpárok – jellemzően természettudományi képzésekkel -, ahová idén senki nem jelentkezett.

Bár a képzéseket (többségében) a napokban elindult pótfelvételin is meghirdették, a tanári szakokon aligha tülekednek majd a jelentkezők. Az alapvető szabályok az itt megjelenő képzésekre is vonatkoznak: például a végleges ponthatár nem lehet alacsonyabb, mint a minimális 280 pont, vagy államilag támogatott tanári képzések esetén 305 pont.

Hozzászólások

Átláthatatlan, bürokratikus, nehezen érthető – lesújtó véleményt mondtak a hallgatók az egyetemi ösztöndíjrendszerről

A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.

Alapfeltételnek kellene lennie a pedagógus végzettségnek bizonyos oktatásirányítási pozíciókban a szakértő szerint

A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.