Egyházi, magán- és állami iskolák, gimnáziumok és technikumok, tagozatos és általános tantervű intézmények, négy-, hat- és nyolcosztályos gimnáziumok, két tannyelvű és nemzetközi iskolák közül is válogathatnak a továbbtanulás előtt álló diákok. Melyik iskolatípus milyen képzést kínál, és milyenek a felvételi szabályai? Itt a cikksorozatunk első része.
Hogyan lehet jelentkezni a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba? Milyen szabályokat kell betartani a jelentkezés során? Itt vannak a legfontosabb infók.
Alapítványi, magán-, egyházi és állami iskolák, két tannyelvű, nyelvi előkészítős és tagozatos osztályok, négy, öt és nyolc évfolyamos gimnáziumok, technikumok – számos lehetőség közül választhatnak a továbbtanulás előtt álló diákok. Melyik iskolatípus milyen képzést kínál, és milyenek a felvételi szabályai?
Az iskolai szegregáció már az általános iskolában megjelenik, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba döntően csak a jobb helyzetű családok gyerekei kerülnek be - derül ki egy friss kutatásból. Egyes iskolákban az osztálylétszám 20-30 százalékkal lecsökken hetedikre, olyan sokan mennek el gimnáziumba, hátrahagyva azokat a diákokat, akik jellemzően mégcsak meg sem próbálják a felvételit.
A nyolcadikosok, valamint a negyedikesek-hatodikosok felvételi jelentkezése közötti legfontosabb különbség, hogy a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba készülő diákok szülei egyénileg is intézhetik a jelentkezési folyamatot.
Részletes tájékoztatót találnak az Oktatási Hivatal oldalán azok az általános iskolások és szüleik, akik hat vagy nyolc évfolyamos gimnáziumba jelentkeznek ebben a tanévben.
Cikksorozatunkban összegyűjtöttük, melyik középiskola kinek lehet jó választás.
Hol nézhetitek meg, hogy az elmúlt években mekkora volt a túljelentkezés a középiskolákban?
Érdemes-e tagozatos vagy két tanítási nyelvű középiskolát választani? Mennyibe kerül egy tanév egy magángimnáziumban? Tényleg többszörös a túljelentkezés a nyolcosztályos gimnáziumokban? Gyakori kérdések a középiskola-típusokról. 1. rész: hat- és nyolcosztályos gimnáziumok.
Eltitkolhatják-e a szülők az általános iskola elől, ha a gyermekük hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezik?
Tényleg végigstresszelik a tanévet azok a diákok, akik hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba jelentkeznek? Mit tehet a szülő, mit tehet a tanár? Olvasóink véleménye.
Nagy döntés előtt állnak azok a diákok, akik ebben a tanévben futnak neki a középiskolai felvételinek. Milyen előnyei és hátrányai vannak a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumi képzésnek? A HVG 2018-as középiskolai rangsorának cikke.
A nyolcosztályos gimibe felvételizők is számolgathatnak.
Több száz állami, egyházi, alapítványi intézmény, azaz négy-, öt-, hat- és nyolcéves középiskolák, topgimnáziumok, alternatív iskolák közül kell választaniuk azoknak, akik ebben a tanévben adják be jelentkezési lapjukat. Milyen érvek szólnak a különböző iskolatípusok mellett és ellen? 1. rész: hat- és nyolcosztályos gimnáziumok. A HVG rangsor - Középiskola 2017 cikke.
A nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezők felvételi feladatsorában volt egy példa, aminek a szövege sok diák számára nem volt egyértelmű. Érdemes reklamálni.
Milyenek lesznek az óraszámok a 2014/2015-ös tanévben? Hány órában tanulnak majd matekot, magyart és idegen nyelveket a nyolcosztályos gimnáziumokba járó diákok?
Két fővárosi középiskolától vonhatják meg a gimnáziumi státust, központosítás vár a szakiskolákra is - írja a Napi...
Kötelezővé tenné a latinoktatást a nyolcosztályos gimnáziumokban az oktatási államtitkárság, a változtatás több mint száz középiskolát és több ezer diákot érintene. Az már most biztos, hogy az ötödik és hatodik évfolyamban bevezetik a „latin örökségünk” nevű tantárgyat, hetediktől pedig elkezdődik a latin nyelv oktatása. A kerettanterv kidolgozói szerint a latin "megalapozza a közjóra, a nemzeti és társadalmi összetartozásra való törekvést".
Nyolcosztályos gimnáziumi képzés indul 2012 szeptemberétől a szombathelyi Brenner János Nevelési Központban - jövőre...
A Fidesz-KDNP-kormány felszámolja a speciális szerkezetű, hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok fenyegetettségét, de egyidejűleg nagyon kemény kritériumokat határoz meg számukra, világossá téve, hogy csak akkor van létjogosultságuk, ha ezen feltételeknek maradéktalanul megfelelnek - erről Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár beszélt a Magyar Hírlapnak adott interjújában.
