"Az egész család fél évig rágja a körmét és hajtja a gyerekét" - ilyen a középiskolai felvételi?

Tényleg végigstresszelik a tanévet azok a diákok, akik hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba jelentkeznek? Mit tehet a szülő, mit tehet a tanár? Olvasóink véleménye.

  • Eduline
Túry Gergely

Óriási stresszt rak a gyerekekre a hatosztályos gimnáziumba való felvételizés, sokan nem esznek és alig alszanak a vizsga előtt – ahogy arról korábban beszámoltunk, erről meséltek az Abcúgnak szülők, akik szerint sok diák lelkileg is nehezen kezelte az elmúlt hónapokat. Az egyik osztályban még egymást is hergelték a gyerekek: ki melyik előkészítőre jár, ott milyenek a próbafeladatok, ki hány pontot ért el. 

“Iszonyú sokat kellett készülni a gyereknek. Az előkészítő tanfolyam heti egyszer három órán keresztül tartott, szeptember óta, ez szerintem sok egy 12 éves gyereknek. Mindez a szokásos iskolai leterheltség mellé, még pluszban” – mondta egy másik anyuka, akinek lánya készül jövő szeptembertől az egyik budapesti gimnáziumba.

A cikkre sok Eduline-olvasó reagált, a kommentekből válogattunk.

Szerintem meg nincs benne semmi nehéz sem. Én a fiammal fogtam az elmúlt 10 év felvételi feladatait, azt egyszer végigbeszéltük, azután "élesben" megírta 2x időre, én kijavítottam, pontoztam, és újra végigbeszéltük a még nehezen ment feladatokat. A tesztje igen jó lett, simán felvették. A stresszoldást is végigbeszéltük. és felállítottunk egy taktikát, hogy milyen sorrendben csinálja majd a feladatokat. Mondjuk talán előny, ha valaki jár sportolni, edzésekre, versenyekre, mert akkor már ismerős neki a vizsgaszituáció.

Egyszerű, akinek sokkot okoz, ne menjen felvételizni!

A szülők elvárása "kicsit" nem reális .....

Tényleg rosszul jártak a matekból kiváló hatodikosok: megvannak a középiskolai felvételi eredményei

A matekból brillírozó hatodikosok tényleg rosszul jártak, a nyolcadikosok magyarból valamennyit javítottak, matematikából azonban rontottak a tavalyi eredményekhez képest - többek között ez derül ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból. Még mindig a matematika a mumus - többek között ez derül ki a középiskolai központi felvételi átlageredményeiből, amelyet péntek reggel hozott nyilvánosságra az Oktatási Hivatal.

Az egész élet megmérettetések sorozata. Egy egészséges szellemben nevelt gyerek izgul, de nem retteg egy felvételitől. Ha retteg, nem alszik, kiborul, akkor ott más a gond. Szükség van az erősebb, válogatott osztályokra, mert vannak jól terhelhető, kiemelkedő képességű gyerekek, akiknek éppúgy joga képességeik szerinti terhelést kapni, mint a kevésbé terhelhetőknek lassabban, nyugodtabb tempóban haladni. Sajnos a mai gyerekek jó része ahhoz van szokva, hogy soha nem kell elhagynia a komfortzónáját. Tény, hogy nem (csak) az iskolai tananyagot kéri számon a felvételi, de éppen ezzel egy olyan tudást is mér, ami a mai világban elengedhetetlen - a rugalmas gondolkodást.

Nyolcadik után sem jobb!

Az egész család fél évig rágja a körmét és hajtja a gyerekét.

Testileg és lelkileg egyaránt alkalmasabbak a 12-13 éves gyerekek a megmérettetésre, mint a 14-15 évesek.

Ez itt a gond. Nem fél évig kell a gyereket sajtolni, hanem következetesen, évről évre a tanulásra nevelni. Így nem az utolsó percen lesz gond, hanem egészséges lámpalázzal, de problémamentesen fogja venni a fiatal az akadályokat.

Sokan az első ismeretlen kérdésnél pánikolnak be - ilyen volt a középiskolai felvételi

Jól összerakott, korrekt feladatsor - így értékelték az Eduline által megkérdezett szaktanárok a nyolcadikosok középiskolai felvételi feladatsorát. Matematikából kaptak ugyan egy-két meglepő példát a diákok, magyarból azonban garantáltan volt olyan feladat, amely elnyerte a tizennégy évesek tetszését. Persze a középiskolai felvételi ettől még igazi stresszfaktor az általános iskolásoknak, akiknek életükben először kell helytállniuk egy vizsgahelyzetben.

Úgy rossz, ahogy van - tényleg nagy baj van a középiskolai felvételivel

"A rendszer úgy rossz, ahogy van" - fogalmazott meg sommás véleményt a középiskolai felvételiről az Eduline-nak a Magyartanárok Egyesületének elnöke, akinek véleményével alighanem oktatáskutatók, gyermekpszichológusok is egyetértenek. De mivel lehetne helyettesíteni a jelenlegi felvételit? Körzetes középiskola vagy sorsolásos rendszer? És vajon rontana-e a helyzeten, ha a kormány az összes középiskolát arra kötelezné, tartson írásbeli felvételit?

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.