Hat- és nyolcosztályos gimnáziumok: kinek való ez az iskolatípus?

Több száz állami, egyházi, alapítványi intézmény, azaz négy-, öt-, hat- és nyolcéves középiskolák, topgimnáziumok, alternatív iskolák közül kell választaniuk azoknak, akik ebben a tanévben adják be jelentkezési lapjukat. Milyen érvek szólnak a különböző iskolatípusok mellett és ellen? 1. rész: hat- és nyolcosztályos gimnáziumok. A HVG rangsor - Középiskola 2017 cikke.

  • Eduline

Pro: érvek a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok mellett

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok eredményei magukért beszélnek: a diákok kiemelkedően teljesítenek a kompetenciaméréseken, az érettségin és az egyetemi felvételin, s legtöbbjük nyelvvizsgát is szerez 18 éves koráig. Bár ezeket az intézményeket gyakran − és jogosan − éri kritika amiatt, hogy a középiskolai felvételin elszipkázzák az általános iskolákból a tehetséges és a jó családi hátterű gyerekeket, egy kutatás arra is rámutatott, hogy a 8. és a 10. évfolyam között a (hat- és nyolcosztályos) „kisgimnáziumokban” tanulók képességei gyorsabban fejlődnek, mint a többi iskolatípusban.

A tantárgylista és az óraszámok ugyanolyanok, mint az általános iskola felső tagozatában, a diákoknak azonban − a 8 + 4 éves rendszerben tanulókkal ellentétben − nem kell kétszer átrágniuk magukat ugyanazon a tananyagon.

Fazekas István

A pszichológusok szerint a hatosztályos gimnáziumi oktatás pedig jó életkori váltásra épül. A hat vagy nyolc évfolyamos középiskola akkor is kézenfekvő választás, ha a szülők elégedetlenek az általános iskolával vagy gyermekük nem tudott beilleszkedni az osztályközösségbe − így „fájdalommentesen” lehet iskolát váltani, a tanulók ugyanis nem újoncként kerülnek be egy már jól működő közösségbe.

Kontra: mikor nem jó választás a hat- vagy nyolcosztályos gimnázium?

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba nem könnyű bekerülni. A jelentkezőknek meg kell írniuk a központi felvételi tesztet matematikából és magyarból, a legtöbb intézmény pedig szóbelit is tart. A felkészülésre a HVG által megkérdezett szülők szerint érdemes több hetet szánni − közepes teljesítménnyel nem sok esély van a bekerülésre, ezért a hármasokat-négyeseket szerző, a vizsgaszituációt nem jól kezelő diákokat felesleges ezzel terhelni.Mitől függ, kit vesznek fel gimnáziumba vagy szakgimnáziumba?

Pszichológusok attól is óva intik a szülőket, hogy kirángassák a megszokott iskolai környezetből azokat a gyerekeket, akik jól érzik magukat az osztályukban, szeretik a tanáraikat és jól teljesítenek az órákon, ők ugyanis nyolcadikosként is több tucat olyan gimnázium közül válogathatnak, ahonnan egyenes út vezet a felsőoktatásba.

Akkor is érdemes megfontolni az általános iskolai tanulmányok folytatását, ha a diák már 10–12 évesen kiemelkedően teljesít egy-két tantárgyból: bár az utóbbi években sok hat- és nyolcosztályos gimnázium indított matematika-, humán vagy nyelvi tagozatot, a legtöbb intézmény még mindig elsősorban általános tantervű képzést kínál a jelentkezőknek.

A cikk a HVG rangsor - Középiskola 2017 című kiadványban jelent meg, a teljes anyagot ott olvashatjátok el - a kiadványt megrendelhetitek a kiadónál.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.