Hat- és nyolcosztályos gimnáziumok: kinek való ez az iskolatípus?

Több száz állami, egyházi, alapítványi intézmény, azaz négy-, öt-, hat- és nyolcéves középiskolák, topgimnáziumok, alternatív iskolák közül kell választaniuk azoknak, akik ebben a tanévben adják be jelentkezési lapjukat. Milyen érvek szólnak a különböző iskolatípusok mellett és ellen? 1. rész: hat- és nyolcosztályos gimnáziumok. A HVG rangsor - Középiskola 2017 cikke.

  • Eduline

Pro: érvek a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok mellett

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok eredményei magukért beszélnek: a diákok kiemelkedően teljesítenek a kompetenciaméréseken, az érettségin és az egyetemi felvételin, s legtöbbjük nyelvvizsgát is szerez 18 éves koráig. Bár ezeket az intézményeket gyakran − és jogosan − éri kritika amiatt, hogy a középiskolai felvételin elszipkázzák az általános iskolákból a tehetséges és a jó családi hátterű gyerekeket, egy kutatás arra is rámutatott, hogy a 8. és a 10. évfolyam között a (hat- és nyolcosztályos) „kisgimnáziumokban” tanulók képességei gyorsabban fejlődnek, mint a többi iskolatípusban.

A tantárgylista és az óraszámok ugyanolyanok, mint az általános iskola felső tagozatában, a diákoknak azonban − a 8 + 4 éves rendszerben tanulókkal ellentétben − nem kell kétszer átrágniuk magukat ugyanazon a tananyagon.

Fazekas István

A pszichológusok szerint a hatosztályos gimnáziumi oktatás pedig jó életkori váltásra épül. A hat vagy nyolc évfolyamos középiskola akkor is kézenfekvő választás, ha a szülők elégedetlenek az általános iskolával vagy gyermekük nem tudott beilleszkedni az osztályközösségbe − így „fájdalommentesen” lehet iskolát váltani, a tanulók ugyanis nem újoncként kerülnek be egy már jól működő közösségbe.

Kontra: mikor nem jó választás a hat- vagy nyolcosztályos gimnázium?

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba nem könnyű bekerülni. A jelentkezőknek meg kell írniuk a központi felvételi tesztet matematikából és magyarból, a legtöbb intézmény pedig szóbelit is tart. A felkészülésre a HVG által megkérdezett szülők szerint érdemes több hetet szánni − közepes teljesítménnyel nem sok esély van a bekerülésre, ezért a hármasokat-négyeseket szerző, a vizsgaszituációt nem jól kezelő diákokat felesleges ezzel terhelni.Mitől függ, kit vesznek fel gimnáziumba vagy szakgimnáziumba?

Pszichológusok attól is óva intik a szülőket, hogy kirángassák a megszokott iskolai környezetből azokat a gyerekeket, akik jól érzik magukat az osztályukban, szeretik a tanáraikat és jól teljesítenek az órákon, ők ugyanis nyolcadikosként is több tucat olyan gimnázium közül válogathatnak, ahonnan egyenes út vezet a felsőoktatásba.

Akkor is érdemes megfontolni az általános iskolai tanulmányok folytatását, ha a diák már 10–12 évesen kiemelkedően teljesít egy-két tantárgyból: bár az utóbbi években sok hat- és nyolcosztályos gimnázium indított matematika-, humán vagy nyelvi tagozatot, a legtöbb intézmény még mindig elsősorban általános tantervű képzést kínál a jelentkezőknek.

A cikk a HVG rangsor - Középiskola 2017 című kiadványban jelent meg, a teljes anyagot ott olvashatjátok el - a kiadványt megrendelhetitek a kiadónál.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.