Két fővárosi középiskolától vonhatják meg a gimnáziumi státust, központosítás vár a szakiskolákra is - írja a Napi...
Két fővárosi középiskolától vonhatják meg a gimnáziumi státust, központosítás vár a szakiskolákra is - írja a Napi Gazdaság hétvégi száma.
A gimnáziumi feladatkörök szigorítása, egyes intézmények gimnáziumi státusának megvonása elbocsátásokhoz és a középfokú oktatás minőségének romlásához vezethet − vélekedik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az Oktatási Hivatal (OH) honlapjára kikerülő feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv alapján.
Mendrey László elnök a Napi Gazdaságnak elmondta: a Budapestre vonatkozó 1866 oldalas dokumentum véleményezésére mindössze két hetet kaptak a kerületi önkormányzatok, szülői és munkaközösségek.
A fejlesztési tervből egyértelműen kiderül, hogy két fővárosi középiskolától vonhatják meg a gimnáziumi státust. Ez az elképzelés, a tankötelezettség 18-ról 16 évre való leszállítása és a hat- és nyolcosztályos gimnáziumi követelmények szigorítása egyes iskolák ellehetetlenülését is maga után vonhatja. Utóbbi esetében például kötelező a diákoknak meghatározott számú tanulmányi versenyen részt venniük, ahol meghatározott eredményt várnak el tőlük. A sikertelen szereplések esetén súlyos szankciók léphetnének életbe − állítja Mendrey.
Bár a kormány szándéka a szakképzés fellendítése, központosítás vár a szakiskolákra is. Ezeket az intézményeket Budapesten kilenc központba vonnák össze, ami újabb juttatásokat vonna el az intézményektől − vélik a nevük elhallgatását kérő szakértők. Hozzáteszik, újabb "fejetlen kapkodás" övezi a középfokú oktatási rendszer átalakításáról szóló elképzeléseket.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
