Több középiskola is elveszítheti gimnáziumi státusát

Két fővárosi középiskolától vonhatják meg a gimnáziumi státust, központosítás vár a szakiskolákra is - írja a Napi...

  • Eduline
hvg.hu

Két fővárosi középiskolától vonhatják meg a gimnáziumi státust, központosítás vár a szakiskolákra is - írja a Napi Gazdaság hétvégi száma.

A gimnáziumi feladatkörök szigorítása, egyes intézmények gimnáziumi státusának megvonása elbocsátásokhoz és a középfokú oktatás minőségének romlásához vezethet − vélekedik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az Oktatási Hivatal (OH) honlapjára kikerülő feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv alapján.

Mendrey László elnök a Napi Gazdaságnak elmondta: a Budapestre vonatkozó 1866 oldalas dokumentum véleményezésére mindössze két hetet kaptak a kerületi önkormányzatok, szülői és munkaközösségek.

A fejlesztési tervből egyértelműen kiderül, hogy két fővárosi középiskolától vonhatják meg a gimnáziumi státust. Ez az elképzelés, a tankötelezettség 18-ról 16 évre való leszállítása és a hat- és nyolcosztályos gimnáziumi követelmények szigorítása egyes iskolák ellehetetlenülését is maga után vonhatja. Utóbbi esetében például kötelező a diákoknak meghatározott számú tanulmányi versenyen részt venniük, ahol meghatározott eredményt várnak el tőlük. A sikertelen szereplések esetén súlyos szankciók léphetnének életbe − állítja Mendrey.

Bár a kormány szándéka a szakképzés fellendítése, központosítás vár a szakiskolákra is. Ezeket az intézményeket Budapesten kilenc központba vonnák össze, ami újabb juttatásokat vonna el az intézményektől − vélik a nevük elhallgatását kérő szakértők. Hozzáteszik, újabb "fejetlen kapkodás" övezi a középfokú oktatási rendszer átalakításáról szóló elképzeléseket.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.