Több középiskola is elveszítheti gimnáziumi státusát

Két fővárosi középiskolától vonhatják meg a gimnáziumi státust, központosítás vár a szakiskolákra is - írja a Napi...

  • Eduline
hvg.hu

Két fővárosi középiskolától vonhatják meg a gimnáziumi státust, központosítás vár a szakiskolákra is - írja a Napi Gazdaság hétvégi száma.

A gimnáziumi feladatkörök szigorítása, egyes intézmények gimnáziumi státusának megvonása elbocsátásokhoz és a középfokú oktatás minőségének romlásához vezethet − vélekedik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az Oktatási Hivatal (OH) honlapjára kikerülő feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv alapján.

Mendrey László elnök a Napi Gazdaságnak elmondta: a Budapestre vonatkozó 1866 oldalas dokumentum véleményezésére mindössze két hetet kaptak a kerületi önkormányzatok, szülői és munkaközösségek.

A fejlesztési tervből egyértelműen kiderül, hogy két fővárosi középiskolától vonhatják meg a gimnáziumi státust. Ez az elképzelés, a tankötelezettség 18-ról 16 évre való leszállítása és a hat- és nyolcosztályos gimnáziumi követelmények szigorítása egyes iskolák ellehetetlenülését is maga után vonhatja. Utóbbi esetében például kötelező a diákoknak meghatározott számú tanulmányi versenyen részt venniük, ahol meghatározott eredményt várnak el tőlük. A sikertelen szereplések esetén súlyos szankciók léphetnének életbe − állítja Mendrey.

Bár a kormány szándéka a szakképzés fellendítése, központosítás vár a szakiskolákra is. Ezeket az intézményeket Budapesten kilenc központba vonnák össze, ami újabb juttatásokat vonna el az intézményektől − vélik a nevük elhallgatását kérő szakértők. Hozzáteszik, újabb "fejetlen kapkodás" övezi a középfokú oktatási rendszer átalakításáról szóló elképzeléseket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.