Hat- és nyolcosztályos gimnáziumok: kihez illik ez az iskolatípus?

Érdemes-e tagozatos vagy két tanítási nyelvű középiskolát választani? Mennyibe kerül egy tanév egy magángimnáziumban? Tényleg többszörös a túljelentkezés a nyolcosztályos gimnáziumokban? Gyakori kérdések a középiskola-típusokról. 1. rész: hat- és nyolcosztályos gimnáziumok.

  • Eduline

Miért olyan népszerűek?

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok eredményei kiemelkedők, a diákok nemcsak a felsőoktatási felvételin és a kompetenciamérésen, hanem a hatodikosok és nyolcadikosok idegen nyelvi tudását tesztelő mérésen is kiválóan teljesítenek − igaz, ezt több szakember szerint azzal magyarázza, hogy ezek a népszerű iskolák „kiválogatják” a legtehetségesebb, jobb családi hátterű tanulókat. A hat vagy nyolc évfolyamos középiskola akkor is kézenfekvő választás, ha a szülők elégedetlenek az általános iskolával, így ugyanis a 10-12 éves gyerekek anélkül válthatnak iskolát, hogy egy kialakult osztályközösségbe kellene új diákként beilleszkedniük.

Itt a HVG 2019-es középiskolai rangsora: a Radnóti végzett az élen

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, a Toldy Ferenc Gimnázium, valamint az Eötvös József Gimnázium vezeti a HVG 2019-es középiskolai rangsorát. Pénteken jelenik meg a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról.

Milyen a felvételi?

A túljelentkezés a legtöbb „szerkezetváltó” gimnáziumban évről évre többszörös, a HVG-nek több budapesti intézmény igazgatója öt-hatszoros túljelentkezésről számolt be. A jelentkezőknek meg kell írniuk a negyedikeseknek és hatodikosoknak összeállított, országosan egységes felvételi tesztet magyarból és matematikából, a legtöbb intézmény pedig szóbelit is tart. A felvételi szabályai kedveznek azoknak a szülőknek, akik nem szeretnék, ha gyermekük általános iskolai tanárai megtudnák, hogy iskolaváltást terveznek − ezekbe a középiskolákba egyénileg is lehet jelentkezni, így az általános iskola csak akkor szerez tudomást a diák felvételijéről, ha az sikeres volt.

Ilyen lesz a 2019-es középiskolai felvételi: minden, amit a pontszámítási szabályokról tudni kell

Mennyit ér az írásbeli és a szóbeli? Mit lehet beleszámolni a hozott pontokba és milyen tantárgyakat kell figyelembe venni? Összefoglaltuk a középiskolai felvételi legfontosabb pontszámítási szabályait.

Mit tanulnak a diákok?

A diákok órarendje hasonló az általános iskolák felső tagozatában és a négyosztályos gimnáziumokban tanulókéhoz – ám egyre több helyen kombinálják az egyébként is népszerű tagozatos képzést a hatosztályos modellel. Több vidéki és budapesti gimnázium indít például emelt óraszámú matematikaoktatással kiegészített hatosztályos képzést, máshol nyelvi előkészítő évfolyamos, vagyis 1+6 éves képzést hirdetnek.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.