A nyolcadikosok, valamint a negyedikesek-hatodikosok felvételi jelentkezése közötti legfontosabb különbség, hogy a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba készülő diákok szülei egyénileg is intézhetik a jelentkezési folyamatot.
„Az egyéni jelentkezés során a jelentkezőknek, a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő program egyéni jelentkezők számára létrehozott felületén kell előállítani a felvételi lapokat. A felület használatáról és a felület elérhetőségéről az „Egyéni jelentkezés menete a 2019/2020. tanévben zajló középfokú felvételi eljárás során" című cikkben tájékozódhatnak majd 2020 januárjában” – írja tájékoztatójában az Oktatási Hivatal.
A szülőknek egy tanulói adatlapot, valamint jelentkezési lapokat kell kitölteniük. A tanulói adatlapon a személyes adatokon kívül az összes megjelölt iskola, tanulmányi terület szerepel. A jelentkezési lap szerepe más: ezzel jelzik az adott középfokú iskolának a jelentkezési szándékot. „A jelentkezési lapon a tanuló személyes adatain kívül szerepelnek az általános iskolai tanulmányi eredmények, továbbá a tanuló itt tud egyéb információkat (pl. kollégiumi igény, az eddig tanult idegen nyelv) a középfokú iskolával közölni. Minden középfokú iskolába külön jelentkezési lapot kell benyújtani. A felvételi lejárás során tetszőleges számú iskola és tanulmányi terület megjelölhető” – olvasható a tájékoztatóban.
A kinyomtatott és aláírt felvételi lapokat be kell küldeni a lapokon szereplő címre, a postára adás határideje 2020. február 19.
A 2020-as középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolaválasztásról, a felvételi menetrendjéről is. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.
Középiskolai felvételi: így rangsorolják a jelentkezőket az iskolák
Milyen módon rangsorolhatják a jelentkezőket a középiskolák? Mennyit számít a felvételi írásbelije, és hol szervezhetnek szóbeli vizsgát? Fontos kérdésekre válaszolunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
