Középiskolai felvételi: milyen szabályok vonatkoznak a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezőkre?

A nyolcadikosok, valamint a negyedikesek-hatodikosok felvételi jelentkezése közötti legfontosabb különbség, hogy a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba készülő diákok szülei egyénileg is intézhetik a jelentkezési folyamatot.

  • Eduline

„Az egyéni jelentkezés során a jelentkezőknek, a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő program egyéni jelentkezők számára létrehozott felületén kell előállítani a felvételi lapokat. A felület használatáról és a felület elérhetőségéről az „Egyéni jelentkezés menete a 2019/2020. tanévben zajló középfokú felvételi eljárás során" című cikkben tájékozódhatnak majd 2020 januárjában” – írja tájékoztatójában az Oktatási Hivatal.

A szülőknek egy tanulói adatlapot, valamint jelentkezési lapokat kell kitölteniük. A tanulói adatlapon a személyes adatokon kívül az összes megjelölt iskola, tanulmányi terület szerepel. A jelentkezési lap szerepe más: ezzel jelzik az adott középfokú iskolának a jelentkezési szándékot. „A jelentkezési lapon a tanuló személyes adatain kívül szerepelnek az általános iskolai tanulmányi eredmények, továbbá a tanuló itt tud egyéb információkat (pl. kollégiumi igény, az eddig tanult idegen nyelv) a középfokú iskolával közölni. Minden középfokú iskolába külön jelentkezési lapot kell benyújtani. A felvételi lejárás során tetszőleges számú iskola és tanulmányi terület megjelölhető” – olvasható a tájékoztatóban.

A kinyomtatott és aláírt felvételi lapokat be kell küldeni a lapokon szereplő címre, a postára adás határideje 2020. február 19.

A 2020-as középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolaválasztásról, a felvételi menetrendjéről is. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.

Középiskolai felvételi: így rangsorolják a jelentkezőket az iskolák

Milyen módon rangsorolhatják a jelentkezőket a középiskolák? Mennyit számít a felvételi írásbelije, és hol szervezhetnek szóbeli vizsgát? Fontos kérdésekre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.