Középiskolai felvételi: milyen szabályok vonatkoznak a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezőkre?

A nyolcadikosok, valamint a negyedikesek-hatodikosok felvételi jelentkezése közötti legfontosabb különbség, hogy a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba készülő diákok szülei egyénileg is intézhetik a jelentkezési folyamatot.

  • Eduline

„Az egyéni jelentkezés során a jelentkezőknek, a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő program egyéni jelentkezők számára létrehozott felületén kell előállítani a felvételi lapokat. A felület használatáról és a felület elérhetőségéről az „Egyéni jelentkezés menete a 2019/2020. tanévben zajló középfokú felvételi eljárás során" című cikkben tájékozódhatnak majd 2020 januárjában” – írja tájékoztatójában az Oktatási Hivatal.

A szülőknek egy tanulói adatlapot, valamint jelentkezési lapokat kell kitölteniük. A tanulói adatlapon a személyes adatokon kívül az összes megjelölt iskola, tanulmányi terület szerepel. A jelentkezési lap szerepe más: ezzel jelzik az adott középfokú iskolának a jelentkezési szándékot. „A jelentkezési lapon a tanuló személyes adatain kívül szerepelnek az általános iskolai tanulmányi eredmények, továbbá a tanuló itt tud egyéb információkat (pl. kollégiumi igény, az eddig tanult idegen nyelv) a középfokú iskolával közölni. Minden középfokú iskolába külön jelentkezési lapot kell benyújtani. A felvételi lejárás során tetszőleges számú iskola és tanulmányi terület megjelölhető” – olvasható a tájékoztatóban.

A kinyomtatott és aláírt felvételi lapokat be kell küldeni a lapokon szereplő címre, a postára adás határideje 2020. február 19.

A 2020-as középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolaválasztásról, a felvételi menetrendjéről is. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.

Középiskolai felvételi: így rangsorolják a jelentkezőket az iskolák

Milyen módon rangsorolhatják a jelentkezőket a középiskolák? Mennyit számít a felvételi írásbelije, és hol szervezhetnek szóbeli vizsgát? Fontos kérdésekre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.