Nagy döntés előtt állnak azok a diákok, akik ebben a tanévben futnak neki a középiskolai felvételinek. Milyen előnyei és hátrányai vannak a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumi képzésnek? A HVG 2018-as középiskolai rangsorának cikke.
Évek óta a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok vezetik a középiskolák népszerűségi listáját, a „szerkezetváltó” − vagyis a 8+4 éves helyett 4+8 vagy 6+6 éves rendszerben működő − gimnáziumokban évről évre éles a verseny a férőhelyekért. Míg az előző tanévben 506 négy és öt évfolyamos gimnázium hirdetett felvételt, addig hatosztályos képzést mindössze 125, nyolcosztályost pedig 82 középiskola indított, éppen ezért a jelentkezőket a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok zöme nem csupán az általános iskolai eredmények alapján rangsorolja. A diákoknak meg kell írniuk a központi felvételi tesztet, sőt a legtöbb intézmény szóbelit is tart.
Nem véletlen, hogy ezeket a középiskolákat gyakran éri amiatt, mert „elszívják” az általános iskolákból a legtehetségesebb, legjobb eredményű, jó családi hátterű diákokat. Bár azt a HVG-nek egyetlen − szerkezetváltó gimnáziumban oktató − tanár sem tagadta, hogy „válogatott tanulókkal” dolgoznak, egy korábbi kutatásból az is kiderült, hogy ezek az iskolák a hozzáadott pedagógiai érték alapján is jól teljesítenek. A hat- és nyolcosztályos középiskolák diákjai rendre magas pontszámot szereznek a kompetenciaméréseken: 2016-ban a nyolcadikosok matematikából és szövegértésből is lényegesen jobb átlageredményeket értek el, mint a velük egykorú általános iskolások, és az előnyük a 10. évfolyamon is jelentős marad a többi középiskola tanulóihoz képest. Ennek megfelelően a legtöbb intézményekben a továbbtanulási arány is nagyon magas, a végzősök zöme pedig nyelvvizsgát is szerez a 12. év végére.
Pedig a minimális óraszámok a hatosztályos gimnáziumok 7. és 8., a nyolcosztályosok 5-8. évfolyamán ugyanolyanok, mint az általános iskola felső tagozatán, az utolsó négy évfolyam óraszámai pedig a „hagyományos” gimnáziumokéval egyezik meg − igaz, a hat- és nyolcéves képzési szakaszra szabott tantervek miatt több idő jut a készség- és képességfejlesztésre, a diákoknak nem kell kétszer végigmenniük ugyanazon a tananyagon.
A cikk a HVG 2018-as középiskolai rangsorában jelent meg.
A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, kollégiumokról, érettségihez szükséges közösségi szolgálatról, az iskolák internetes jelenlétéről, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.
Itt a HVG 2018-as középiskolai rangsora: a száz legjobb gimnázium
A budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az Eötvös József Gimnázium, valamint az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium vezeti a HVG 2018-as középiskolai rangsorát. Ezen a héten jelenik meg a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
