Hogyan lehet jelentkezni a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba? Milyen szabályokat kell betartani a jelentkezés során? Itt vannak a legfontosabb infók.
A középiskolai felvételi nem csak a nyolcadikas diákok számára felvételi: a negyedikes, hatodikas diákok is felvételizhetnek hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba. Ezekbe az intézményekbe kötelező a központi felvételi vizsga teljesítése - amelynek határideje már decemberben lejárt -, az iskolákba való jelentkezés azonban még hátravan.
Mivel a hat- és nyolcosztályos iskolák felvételijéről van szó, ezekbe az intézményekbe egyénileg is lehet jelentkezni. Sőt, a felvételi lapok postára adása kifejezetten a szülők feladata. Ennek határideje csakúgy, mint a többi iskola esetén 2020. február 19.
Ezt megelőzően a korábban többször említett KIFIR rendszeréből kell letölteni a tanulói jelentkezési lapokat: ez pontosan egy tanulói adatlap (mely többek között a megjelölt intézményeket is tartalmazza), valamint maga a jelentkezési lap (amelyen már az általános iskolai eredmények is szerepelnek).
A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok csak az elit számára elérhetőek?
Az iskolai szegregáció már az általános iskolában megjelenik, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba döntően csak a jobb helyzetű családok gyerekei kerülnek be - derül ki egy friss kutatásból. Egyes iskolákban az osztálylétszám 20-30 százalékkal lecsökken hetedikre, olyan sokan mennek el gimnáziumba, hátrahagyva azokat a diákokat, akik jellemzően mégcsak meg sem próbálják a felvételit.
A most szombaton zajló központi vizsgán kívül a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok a felvétel feltételeként előírhatja a szóbeli vizsgát is. Erre a 2020. február 24. és március 13. közötti időszakban kerülhet sor. Ezt követően - a módosítási lehetőségen kívül - a hivatalos végeredményre kell már csak várniuk a jelentkezőknek. 2020. április 23-ig a középiskolák megkapják az eredményeket. A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba való jelentkezés szabályairól bővebben itt olvashattok.
Középiskolai felvételi: ilyen lesz a szombati írásbeli vizsga
Ezen a héten tartják a középiskolába jelentkezők központi írásbeli felvételi vizsgáját. Milyen feladatlapokat kell megoldaniuk és mire számíthatnak a felvételizők? Itt vannak a tudnivalók.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
