Ezen a héten tartják a középiskolába jelentkezők központi írásbeli felvételi vizsgáját. Milyen feladatlapokat kell megoldaniuk és mire számíthatnak a felvételizők? Itt vannak a tudnivalók.
A középiskolai felvételi írásbeli vizsgáját január 18-án, szombaton 10 órától írják azok a diákok, akik olyan intézményt választottak, amely figyelembe veszi az írásbeli eredményét. A pótló vizsgára pedig január 23-án 14 órakor kerül sor.
Ahogy megírtuk, a középiskolai felvételi során a középiskolák háromféle módon rangsorolhatják a jelentkezőket: vagy csak az általános iskolai tanulmányi eredményeket veszik figyelembe, vagy a tanulmányi eredményeket és a központi írásbeli felvételi pontszámát, vagy a tanulmányi eredményeket, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli eredményeit. Ha számít az írásbeli eredménye, annak legalább az összpontszám 50 százalékát kell adnia.
A diákoknak egy magyar nyelvi, illetve egy matematika feladatlapot kell megoldaniuk. Az iskola dönthet úgy is, hogy csak az egyik tárgyból elért írásbeli eredményt számítja be, ebben az esetben ez adja majd az összpontszám minimum 50 százalékát.
A magyar nyelvi és a matematika feladatlap is 10-10 feladatot tartalmaz, amelyeket 45-45 perc alatt kell megoldaniuk a felvételizőknek. Tantárgyanként 50 pontot lehet szerezni. A feladatok a képességeket, készségeket, a középiskolai tanuláshoz szükséges kompetenciákat mérik fel, kevésbé a konkrét tananyagot.
Milyen feladatokból áll a magyar nyelvi feladatlap?
A magyar nyelvi feladatlapban az első kilenc feladat egy-egy részkérdéshez, részképességhez kapcsolódik, és szépirodalmi, ismeretterjesztő vagy köznapi szövegek szerepelnek bennük. A feladatok igénybe veszik a nyelvi, kommunikációs és helyesírási ismereteket, a szövegértési, szövegalkotási, gondolkodási képességeket (pl. felismerés, rendezés, tömörítés, következtetés, véleményalkotás) és az íráskészséget is.
A tizedik feladatban egy hosszabb szöveget kell írnotok megadott témában és műfajban, amelyre 10 pontot lehet kapni. Ebből 3-3 pont jár a tartalomra és a szöveg szerkezetére, 2 pont a helyesírásra, 1-1 pont pedig a stílusra és a nyelvhelyességre, illetve a külalakra.
A magyar nyelvi feladatlap megoldásához segédeszköz nem használható.
Milyen a matekvizsga?
A matematika feladatlap megoldásához is többféle kompetenciára van szükség: feladatmegoldó készségre, problémaérzékenységre, kreativitásra, logikai biztonságra, szabálykövetésre, koncentráló képességre. Emellett elvárás a megoldások rendezett, olvasható, követhető írásos rögzítése.
A feladatlap megoldásához vonalzót, körzőt és szögmérőt használhattok, más segédeszközt (pl. számológépet) nem. A feladatokat kék vagy fekete színű tollal lehet megoldani, a rajzokat pedig ceruzával kell elkészíteni.
Hogyan készülhettek a vizsgára? Itt találtok gyakorlati tanácsokat és hasznos tippeket hozzá. A középiskolai felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt olvashatjátok.
Középiskolai felvételi: meddig kell leadni a jelentkezéseket az iskolákba?
Pontosan meddig és hogyan kell középiskolába jelentkezni? Hány sulit lehet megjelölni, és mi történik, ha meggondolom magam a jelentkezés után? Mutatjuk a legfontosabb információkat.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
