Dr. Horvai György kémikus, szakterülete az analitikai kémia, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszékének vezetője, egyetemi tanára. A több mint 35 éve pályán lévő, elismert szakembert arról faggattuk, hogy személyes tapasztalatai alapján a mai világban mit és hogyan célszerű oktatni, illetve tanulni.
Régi bölcsesség, hogy vizsga előtti napon – és pláne éjszakán – már nem szabad tanulni, mert csak összekeveredik az a kevés is, amit magunkévá tettünk a tananyagból. Ám mi van akkor, ha sötétben, vízszintes testhelyzetben várjuk a másnapi megmérettetést, és mégsem jön álom a szemünkre?
Az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért kuratóriuma idén nyolcadik alkalommal írta ki Rátz Tanár Úr Életműdíj pályázatát.
Ma abból lesz fizikus, kémikus vagy biológus, akit máshová nem vesznek fel. A legintelligensebb elmék inkább jól fizető szakmát választanak a versenyszférában. Kikből lesznek a magyar tudósok? Miért nem vonzó ma a természettudomány? Kroó Norbert egyetemi tanárral, egykori államtitkárral, fizikussal, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával beszélgettünk a felsőoktatási felvételi ponthatárokról, a hazai oktatási rendszer átalakulásáról.
A Debreceni Egyetem az ősz elején konkrét javaslatokat fogalmaz meg az oktatási kormányzatnak, mivel - indoklása szerint - érzékeli többek között a természettudományos képzés területén országosan tapasztalt jelentkezési szám visszaesését.
A drogok élettani és egyéb hatásai - dolgozat - terjedelem: 6 oldal, képekkel + felhasznált irodalommal
