Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
A több százezres önköltséges képzések komoly anyagi terhet jelenthetnek a hallgatók számára, ezért most megmutatjuk, hogy milyen lehetőségetek van, ha hitelt vennétek fel a továbbtanulás finanszírozására.
Az önköltségesek ne csüggedjenek, az államira felvettek pedig figyeljenek oda. Mindkét képzési formából át lehet kerülni a másikba, ha jól tanul az ember, vagy ha éppen az ellenkezőjét teszi. Mutatjuk, hogy mi is az az átsorolás és mi kell, hogy átkerüljünk, vagy épp bennmaradjunk.
A stratégiai szövetség, amelyhez most a Budapesti Gazdasági Egyetem is csatlakozott, a közelmúltban már közel 6 millió eurós összegű támogatásra pályázott az oktatás, a kutatás, az innováció és a társadalmi szolgáltatások közös fejlesztésére.
Lassan itt van a vizsgadömping ideje, amikor ki sem látszottok majd a tanulásból. A zh-k teljesítése mellett van néhány fontos dolog, amire érdemes figyelnetek.
Különleges ötlettel rukkolt elő két évvel ezelőtt az egyik magánfőiskola: az intézménnyel kapcsolatban álló cégekhez közvetítik ki a hallgatókat, akik keresetükből finanszírozhatják tanulmányaikat. Egyelőre két főiskolán indították el a programot - utánajártunk, milyen eredménnyel.
Kibővíti a pályakezdők munkaerő-piaci tapasztalatait összegző diplomáspálya-követési rendszert, és egységes intézményi adatbázist hoz létre a hallgatók és az oktatók teljesítményéről az Oktatási Hivatal és az Educatio Nonprofit Kft. Az adatokat az új felsőoktatási törvény alapján az összes egyetem és főiskola köteles lesz megadni. A tét nagy: ezektől az eredményektől is függ majd, melyik felsőoktatási intézmény kap állami támogatást.
Szeptembertől megszűnhetnek azok az alapfokú művészetoktatási intézmények, amelyek működtetésében nem vállal rész a helyi önkormányzat - adta hírül az mr1-Kossuth Rádió.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet sújtó 228 millió forintos elvonás, a normatív finanszírozásból eredő anomáliák a Zeneakadémiát valódi válsághelyzetbe sodorták. Mint fenntartóna, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium anyagi gondjaiért is helyt kell állnia. Miből adódnak a problémák? - erről beszél a konzervatórium igazgatója, Bokor György.
Egyetlen magyar egyetem sem szerepel a világ száz legjobb felsőoktatási intézményeinek listáján, egyedül a Szegedi Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem fér be az első háromszáz-négyszáz helyezett közé. Pokorni Zoltán szerint a magyar felsőoktatás a tömegképzés miatt hasalt el, ha az oktatás minősége alapján finanszíroznák az intézményeket, mindössze hét egyetem maradna talpon.
A felvételi követelmények szigorítását, a vidéki főiskolák megerősítését, a hazai és határon túli intézmények együttműködésének kialakítását tartalmazza egyebek között az új felsőoktatási törvény alapelveit rögzítő dokumentum, amelyet valamennyi, a tárgyalásokon részt vevő szakmai szervezet támogat - ismerteti a szerdai Magyar Nemzet.
Működésképtelenné válhatnak az esztergomi intézmények, többek között az iskolák és a kollégiumok az előző városvezetés felelőtlen gazdálkodása miatt – mondta Tétényi Éva, Esztergom polgármestere.
Az államilag finanszírozott hallgatói helyek átgondolatlan szétosztása, az egyetemek és főiskolák jelenlegi finanszírozási rendszere és az oktatás minőségi ellenőrzésének hiánya – ezek a magyar felsőoktatás legkomolyabb problémái a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szerint, derül ki a szervezet – szerkesztőségünkhöz eljuttatott – problémalistájából és az új felsőoktatási törvény koncepciójához küldött alapelvekből.
Át kell strukturálni az egyetemi és főiskolai szakok rendszerét, néhány éven belül ugyanis ellehetetlenülhetnek a vidéki, kisebb felsőoktatási intézmények – mondta Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár a 11. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás megnyitóján.
Hiába hirdetett „kvázi nemzeti konzultációt” november elején az oktatási államtitkárság, az új felsőoktatási törvény tervezetének január 4-i – szerkesztőségünk birtokába jutott – változatában jóformán nyoma sincs az egyeztetéseknek. A hallgatók továbbra sem számíthatnak a képviseleti arány növelésére, a bukdácsoló egyetemisták négy vizsga után pedig végleg elbúcsúzhatnak a szakjuktól. A jogszabályról a tervezettnél korábban, április helyett január végén tárgyal a kormány.
Bajba kerülhetnek a magánfőiskolák, ha az új felsőoktatási törvényt a jelenlegi formájában fogadja el jövő tavasszal a parlament: a Nemzeti Erőforrás Minisztérium tervei szerint ugyanis a jövőben csak állami és egyházi intézményeknek járna költségvetési támogatás.
Az orvostanhallgatók olyan jognyilatkozatot írnak alá, amelyben önként lemondanak a hazai szakorvosjelölti képzésben való részvételről, ha a kormány nem változtatja meg azt a szabályt, amely a fiatalokat kilenc évig egyetlen kórházhoz láncolja - írta keddi számában a Magyar Nemzet.
A diploma megszerzése után legalább öt évig Magyarországon kell munkát vállalniuk a Demján Sándor Alapítvány szociális ösztöndíját elnyerőknek - erről mostantól nyilatkozatot kell aláírniuk a diákoknak.
A Portus Buda Group Zrt. fejlesztésében 1700 négyzetméter alapterületű luxus iroda épül Budapesten a Piarista köz és a Pesti Barnabás utca közti volt ELTE tömb felső két szintjén.