Kibővíti a pályakezdők munkaerő-piaci tapasztalatait összegző diplomáspálya-követési rendszert, és egységes intézményi adatbázist hoz létre a hallgatók és az oktatók teljesítményéről az Oktatási Hivatal és az Educatio Nonprofit Kft. Az adatokat az új felsőoktatási törvény alapján az összes egyetem és főiskola köteles lesz megadni. A tét nagy: ezektől az eredményektől is függ majd, melyik felsőoktatási intézmény kap állami támogatást.
Az oktatói és hallgatói teljesítmény, valamint a kereslet dönt majd arról, milyen képzéseket támogat az állam, ehhez azonban pontos adatok kellenek – hangzott el egy csütörtöki felsőoktatási konferencián. A diplomáspálya-követési rendszer és az intézmények pénzügyi, szervezeti és akkreditációs adatait, valamint a tanulmányi eredményeket, a kutatási és oktatói kiválóság mérőszámait tartalmazó úgynevezett AVIR-rendszer orientációs pont lesz az államilag finanszírozott keretszámok elosztásánál – mondta Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár.
Az új rendszerrel rosszul járnak majd azok az egyetemek és főiskolák, ahol rossz a végzettek elhelyezkedési aránya, az oktatók keveset publikálnak, és a jelentkezők száma is visszaesik – ezekkel párhuzamosan az állami támogatás mértéke is csökken.
Jog és gazdaság: jók az eredmények, mégsem kapnak állami támogatást
Az adatok nem minden képzési területen lesznek perdöntőek, sőt előfordulhat, hogy egy-egy szak éppen azért nem kap majd állami támogatást, mert túl jók az eredményei – ilyen például a jogi és a gazdasági képzési terület, amelyen a tervek szerint 2013 szeptemberétől egyetlen elsőéves sem tanulhat állami ösztöndíjasként.
„A diplomások a statisztikák szerint egy-három hónapon belül állást találnak, az országos átlagot messze meghaladó fizetéssel. Azok tehát, akik önköltséges formában végzik el ezeket a szakokat, olyan lehetőséghez jutnak, amellyel könnyedén vissza tudják fizetni a diákhitelt” – mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár egy nyári interjúban.
Finanszírozási oldalról persze évről évre egyre kisebb szerepe lesz majd az adatoknak – legalábbis akkor, ha megvalósul a miniszterelnök által többször emlegetett „önfenntartó felsőoktatási” rendszer, amelyben minden hallgató maga finanszírozza a tanulmányait. Orbán Viktor a Magyar Rektori Konferencia szerdai ülésén pontosított: a közpénzt nem lehet teljesen kivonni a felsőoktatásból, de csak azokat a területeket kell támogatni, ahol nincs más megoldás.
Könnyebb lesz választani
A diplomáspálya-követési rendszert (DPR) – amely most még csak részben ad használható adatokat arról, hány hónap alatt találnak állást a pályakezdők, és a szakmájukban helyezkednek-e el – 2013 végéig kibővítenék. A rendszer 2008 óta működik, eddig 30 intézmény 50 ezer volt hallgatója vett részt a kutatásban, az eredményekről itt olvashattok, a Felvi Diplomán túl menüpontjában a teljes kutatási összefoglalót megtaláljátok.
A felsőoktatási helyettes államtitkár abban bízik, az eddiginél pontosabb adatok ismeretében a felvételizők könnyebben tudnak majd dönteni arról, melyik intézmény melyik szakára adják be a jelentkezési lapjukat. A diplomáspálya-követési rendszert kiterjesztenék a felsőfokú – új nevén felsőoktatási – szakképzést végzettekre, a szakirányú továbbképzésen tanulókra és a PhD-hallgatókra is.
Mit tud a mesterszakos, mit tud a BSc-diplomás?
A konferencián bemutatták a Magyar Képesítési Keretrendszert is, amely nyolc szinten, az általános iskola hatodik évfolyamától a doktori képzés végéig meghatározná, hogy az adott végzettséget megszerző diákoknak és hallgatóknak milyen tudással kell rendelkezniük. „Most a felsőoktatási képzési szintekre lebontva szeretnénk kidolgozni a kimeneti követelményeket” – mondta Derényi András, a projekt szakmai vezetője.
Európai szinten (European Qualifications Network) és több országban van ehhez hasonló keretrendszer, elkészülte után a magyar verziót ezekkel kell összevetni. „A keretrendszer a diákokat és a munkáltatókat segíti. Megtudják, hogy az egyes országokban szerzett képesítés milyen tudást jelent a gyakorlatban” – tette hozzá Derényi. A rendszer kiépítése hatással lesz az akkreditációs folyamatokra is: ha egy mesterképzésről kiderül, hogy a hallgatók nem érik el az elvárt tudásszintet, az adott szakot „le is fokozhatják”.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
