Kibővíti a pályakezdők munkaerő-piaci tapasztalatait összegző diplomáspálya-követési rendszert, és egységes intézményi adatbázist hoz létre a hallgatók és az oktatók teljesítményéről az Oktatási Hivatal és az Educatio Nonprofit Kft. Az adatokat az új felsőoktatási törvény alapján az összes egyetem és főiskola köteles lesz megadni. A tét nagy: ezektől az eredményektől is függ majd, melyik felsőoktatási intézmény kap állami támogatást.
Az oktatói és hallgatói teljesítmény, valamint a kereslet dönt majd arról, milyen képzéseket támogat az állam, ehhez azonban pontos adatok kellenek – hangzott el egy csütörtöki felsőoktatási konferencián. A diplomáspálya-követési rendszer és az intézmények pénzügyi, szervezeti és akkreditációs adatait, valamint a tanulmányi eredményeket, a kutatási és oktatói kiválóság mérőszámait tartalmazó úgynevezett AVIR-rendszer orientációs pont lesz az államilag finanszírozott keretszámok elosztásánál – mondta Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár.
Az új rendszerrel rosszul járnak majd azok az egyetemek és főiskolák, ahol rossz a végzettek elhelyezkedési aránya, az oktatók keveset publikálnak, és a jelentkezők száma is visszaesik – ezekkel párhuzamosan az állami támogatás mértéke is csökken.
Jog és gazdaság: jók az eredmények, mégsem kapnak állami támogatást
Az adatok nem minden képzési területen lesznek perdöntőek, sőt előfordulhat, hogy egy-egy szak éppen azért nem kap majd állami támogatást, mert túl jók az eredményei – ilyen például a jogi és a gazdasági képzési terület, amelyen a tervek szerint 2013 szeptemberétől egyetlen elsőéves sem tanulhat állami ösztöndíjasként.
„A diplomások a statisztikák szerint egy-három hónapon belül állást találnak, az országos átlagot messze meghaladó fizetéssel. Azok tehát, akik önköltséges formában végzik el ezeket a szakokat, olyan lehetőséghez jutnak, amellyel könnyedén vissza tudják fizetni a diákhitelt” – mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár egy nyári interjúban.
Finanszírozási oldalról persze évről évre egyre kisebb szerepe lesz majd az adatoknak – legalábbis akkor, ha megvalósul a miniszterelnök által többször emlegetett „önfenntartó felsőoktatási” rendszer, amelyben minden hallgató maga finanszírozza a tanulmányait. Orbán Viktor a Magyar Rektori Konferencia szerdai ülésén pontosított: a közpénzt nem lehet teljesen kivonni a felsőoktatásból, de csak azokat a területeket kell támogatni, ahol nincs más megoldás.
Könnyebb lesz választani
A diplomáspálya-követési rendszert (DPR) – amely most még csak részben ad használható adatokat arról, hány hónap alatt találnak állást a pályakezdők, és a szakmájukban helyezkednek-e el – 2013 végéig kibővítenék. A rendszer 2008 óta működik, eddig 30 intézmény 50 ezer volt hallgatója vett részt a kutatásban, az eredményekről itt olvashattok, a Felvi Diplomán túl menüpontjában a teljes kutatási összefoglalót megtaláljátok.
A felsőoktatási helyettes államtitkár abban bízik, az eddiginél pontosabb adatok ismeretében a felvételizők könnyebben tudnak majd dönteni arról, melyik intézmény melyik szakára adják be a jelentkezési lapjukat. A diplomáspálya-követési rendszert kiterjesztenék a felsőfokú – új nevén felsőoktatási – szakképzést végzettekre, a szakirányú továbbképzésen tanulókra és a PhD-hallgatókra is.
Mit tud a mesterszakos, mit tud a BSc-diplomás?
A konferencián bemutatták a Magyar Képesítési Keretrendszert is, amely nyolc szinten, az általános iskola hatodik évfolyamától a doktori képzés végéig meghatározná, hogy az adott végzettséget megszerző diákoknak és hallgatóknak milyen tudással kell rendelkezniük. „Most a felsőoktatási képzési szintekre lebontva szeretnénk kidolgozni a kimeneti követelményeket” – mondta Derényi András, a projekt szakmai vezetője.
Európai szinten (European Qualifications Network) és több országban van ehhez hasonló keretrendszer, elkészülte után a magyar verziót ezekkel kell összevetni. „A keretrendszer a diákokat és a munkáltatókat segíti. Megtudják, hogy az egyes országokban szerzett képesítés milyen tudást jelent a gyakorlatban” – tette hozzá Derényi. A rendszer kiépítése hatással lesz az akkreditációs folyamatokra is: ha egy mesterképzésről kiderül, hogy a hallgatók nem érik el az elvárt tudásszintet, az adott szakot „le is fokozhatják”.
A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.
A leterhelt és betegeskedő tanárokat a kollégáik helyettesítik, évente akár 60-80 órát teljesen ingyen. Pilz Olivér szerint olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek a munkába. A Tanítanék Mozgalom alapítója az ATV-ben arról is beszélt: legalább tíz év kellhet ahhoz, hogy valóban javuljon a magyar oktatás helyzete.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki. Összegyűjtöttünk néhány budapesti programot, amelyeket érdemes lehet felírni a naptárba.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
