Kibővíti a pályakezdők munkaerő-piaci tapasztalatait összegző diplomáspálya-követési rendszert, és egységes intézményi adatbázist hoz létre a hallgatók és az oktatók teljesítményéről az Oktatási Hivatal és az Educatio Nonprofit Kft. Az adatokat az új felsőoktatási törvény alapján az összes egyetem és főiskola köteles lesz megadni. A tét nagy: ezektől az eredményektől is függ majd, melyik felsőoktatási intézmény kap állami támogatást.
Az oktatói és hallgatói teljesítmény, valamint a kereslet dönt majd arról, milyen képzéseket támogat az állam, ehhez azonban pontos adatok kellenek – hangzott el egy csütörtöki felsőoktatási konferencián. A diplomáspálya-követési rendszer és az intézmények pénzügyi, szervezeti és akkreditációs adatait, valamint a tanulmányi eredményeket, a kutatási és oktatói kiválóság mérőszámait tartalmazó úgynevezett AVIR-rendszer orientációs pont lesz az államilag finanszírozott keretszámok elosztásánál – mondta Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár.
Az új rendszerrel rosszul járnak majd azok az egyetemek és főiskolák, ahol rossz a végzettek elhelyezkedési aránya, az oktatók keveset publikálnak, és a jelentkezők száma is visszaesik – ezekkel párhuzamosan az állami támogatás mértéke is csökken.
Jog és gazdaság: jók az eredmények, mégsem kapnak állami támogatást
Az adatok nem minden képzési területen lesznek perdöntőek, sőt előfordulhat, hogy egy-egy szak éppen azért nem kap majd állami támogatást, mert túl jók az eredményei – ilyen például a jogi és a gazdasági képzési terület, amelyen a tervek szerint 2013 szeptemberétől egyetlen elsőéves sem tanulhat állami ösztöndíjasként.
„A diplomások a statisztikák szerint egy-három hónapon belül állást találnak, az országos átlagot messze meghaladó fizetéssel. Azok tehát, akik önköltséges formában végzik el ezeket a szakokat, olyan lehetőséghez jutnak, amellyel könnyedén vissza tudják fizetni a diákhitelt” – mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár egy nyári interjúban.
Finanszírozási oldalról persze évről évre egyre kisebb szerepe lesz majd az adatoknak – legalábbis akkor, ha megvalósul a miniszterelnök által többször emlegetett „önfenntartó felsőoktatási” rendszer, amelyben minden hallgató maga finanszírozza a tanulmányait. Orbán Viktor a Magyar Rektori Konferencia szerdai ülésén pontosított: a közpénzt nem lehet teljesen kivonni a felsőoktatásból, de csak azokat a területeket kell támogatni, ahol nincs más megoldás.
Könnyebb lesz választani
A diplomáspálya-követési rendszert (DPR) – amely most még csak részben ad használható adatokat arról, hány hónap alatt találnak állást a pályakezdők, és a szakmájukban helyezkednek-e el – 2013 végéig kibővítenék. A rendszer 2008 óta működik, eddig 30 intézmény 50 ezer volt hallgatója vett részt a kutatásban, az eredményekről itt olvashattok, a Felvi Diplomán túl menüpontjában a teljes kutatási összefoglalót megtaláljátok.
A felsőoktatási helyettes államtitkár abban bízik, az eddiginél pontosabb adatok ismeretében a felvételizők könnyebben tudnak majd dönteni arról, melyik intézmény melyik szakára adják be a jelentkezési lapjukat. A diplomáspálya-követési rendszert kiterjesztenék a felsőfokú – új nevén felsőoktatási – szakképzést végzettekre, a szakirányú továbbképzésen tanulókra és a PhD-hallgatókra is.
Mit tud a mesterszakos, mit tud a BSc-diplomás?
A konferencián bemutatták a Magyar Képesítési Keretrendszert is, amely nyolc szinten, az általános iskola hatodik évfolyamától a doktori képzés végéig meghatározná, hogy az adott végzettséget megszerző diákoknak és hallgatóknak milyen tudással kell rendelkezniük. „Most a felsőoktatási képzési szintekre lebontva szeretnénk kidolgozni a kimeneti követelményeket” – mondta Derényi András, a projekt szakmai vezetője.
Európai szinten (European Qualifications Network) és több országban van ehhez hasonló keretrendszer, elkészülte után a magyar verziót ezekkel kell összevetni. „A keretrendszer a diákokat és a munkáltatókat segíti. Megtudják, hogy az egyes országokban szerzett képesítés milyen tudást jelent a gyakorlatban” – tette hozzá Derényi. A rendszer kiépítése hatással lesz az akkreditációs folyamatokra is: ha egy mesterképzésről kiderül, hogy a hallgatók nem érik el az elvárt tudásszintet, az adott szakot „le is fokozhatják”.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
