Kibővíti a pályakezdők munkaerő-piaci tapasztalatait összegző diplomáspálya-követési rendszert, és egységes intézményi adatbázist hoz létre a hallgatók és az oktatók teljesítményéről az Oktatási Hivatal és az Educatio Nonprofit Kft. Az adatokat az új felsőoktatási törvény alapján az összes egyetem és főiskola köteles lesz megadni. A tét nagy: ezektől az eredményektől is függ majd, melyik felsőoktatási intézmény kap állami támogatást.
Az oktatói és hallgatói teljesítmény, valamint a kereslet dönt majd arról, milyen képzéseket támogat az állam, ehhez azonban pontos adatok kellenek – hangzott el egy csütörtöki felsőoktatási konferencián. A diplomáspálya-követési rendszer és az intézmények pénzügyi, szervezeti és akkreditációs adatait, valamint a tanulmányi eredményeket, a kutatási és oktatói kiválóság mérőszámait tartalmazó úgynevezett AVIR-rendszer orientációs pont lesz az államilag finanszírozott keretszámok elosztásánál – mondta Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár.
Az új rendszerrel rosszul járnak majd azok az egyetemek és főiskolák, ahol rossz a végzettek elhelyezkedési aránya, az oktatók keveset publikálnak, és a jelentkezők száma is visszaesik – ezekkel párhuzamosan az állami támogatás mértéke is csökken.
Jog és gazdaság: jók az eredmények, mégsem kapnak állami támogatást
Az adatok nem minden képzési területen lesznek perdöntőek, sőt előfordulhat, hogy egy-egy szak éppen azért nem kap majd állami támogatást, mert túl jók az eredményei – ilyen például a jogi és a gazdasági képzési terület, amelyen a tervek szerint 2013 szeptemberétől egyetlen elsőéves sem tanulhat állami ösztöndíjasként.
„A diplomások a statisztikák szerint egy-három hónapon belül állást találnak, az országos átlagot messze meghaladó fizetéssel. Azok tehát, akik önköltséges formában végzik el ezeket a szakokat, olyan lehetőséghez jutnak, amellyel könnyedén vissza tudják fizetni a diákhitelt” – mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár egy nyári interjúban.
Finanszírozási oldalról persze évről évre egyre kisebb szerepe lesz majd az adatoknak – legalábbis akkor, ha megvalósul a miniszterelnök által többször emlegetett „önfenntartó felsőoktatási” rendszer, amelyben minden hallgató maga finanszírozza a tanulmányait. Orbán Viktor a Magyar Rektori Konferencia szerdai ülésén pontosított: a közpénzt nem lehet teljesen kivonni a felsőoktatásból, de csak azokat a területeket kell támogatni, ahol nincs más megoldás.
Könnyebb lesz választani
A diplomáspálya-követési rendszert (DPR) – amely most még csak részben ad használható adatokat arról, hány hónap alatt találnak állást a pályakezdők, és a szakmájukban helyezkednek-e el – 2013 végéig kibővítenék. A rendszer 2008 óta működik, eddig 30 intézmény 50 ezer volt hallgatója vett részt a kutatásban, az eredményekről itt olvashattok, a Felvi Diplomán túl menüpontjában a teljes kutatási összefoglalót megtaláljátok.
A felsőoktatási helyettes államtitkár abban bízik, az eddiginél pontosabb adatok ismeretében a felvételizők könnyebben tudnak majd dönteni arról, melyik intézmény melyik szakára adják be a jelentkezési lapjukat. A diplomáspálya-követési rendszert kiterjesztenék a felsőfokú – új nevén felsőoktatási – szakképzést végzettekre, a szakirányú továbbképzésen tanulókra és a PhD-hallgatókra is.
Mit tud a mesterszakos, mit tud a BSc-diplomás?
A konferencián bemutatták a Magyar Képesítési Keretrendszert is, amely nyolc szinten, az általános iskola hatodik évfolyamától a doktori képzés végéig meghatározná, hogy az adott végzettséget megszerző diákoknak és hallgatóknak milyen tudással kell rendelkezniük. „Most a felsőoktatási képzési szintekre lebontva szeretnénk kidolgozni a kimeneti követelményeket” – mondta Derényi András, a projekt szakmai vezetője.
Európai szinten (European Qualifications Network) és több országban van ehhez hasonló keretrendszer, elkészülte után a magyar verziót ezekkel kell összevetni. „A keretrendszer a diákokat és a munkáltatókat segíti. Megtudják, hogy az egyes országokban szerzett képesítés milyen tudást jelent a gyakorlatban” – tette hozzá Derényi. A rendszer kiépítése hatással lesz az akkreditációs folyamatokra is: ha egy mesterképzésről kiderül, hogy a hallgatók nem érik el az elvárt tudásszintet, az adott szakot „le is fokozhatják”.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
