Tavalyhoz képest jóval többen kerültek be rövidített tanári képzésre
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába került be több diák valamilyen pedagógusképzésre az idei felvételin, az öt- és hatéves osztatlan tanárképzések továbbra sem tartoznak a legkeresettebb pedagógusszakok közé. Pedig több egyetemen is kifejezetten alacsony pontszámmal lehetett bekerülni egyes szakpárosításokra.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
100 pont már elég volt ahhoz, hogy valaki szeptemberből önköltségesen levelező tagozaton egyetemre járjon.
Fergeteges volt a hangulat csütörtök este a budapesti Pont Ott Partin, miután kihirdették az idei felvételi ponthatárokat. Az ünneplőktől azt kérdeztük, melyik egyetemre és szakra vették fel őket, valamint hány ponttal sikerült bekerülniük.
Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma, és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.
Ezekre a nappali tagozatos állami ösztöndíjas képzésekre egy gyenge hármas érettségivel is be lehetett kerülni állami ösztöndíjas helyre.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Mutatjuk egyetemenként, szakonként, hogy hova mennyi ponttal lehetett bejutni.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
A Corvinuson több szakon is csökkentek a ponthatárok, de még mindig magasak. Megvan, hány pont kellett a BME-re, a BGE-re és az ELTE-re. Mutatjuk azt is, hol nézhetitek meg az összes ponthatárt.
Bár a belépés ingyenes, néhány apró, de fontos részletről semmiképp se feledkezzetek meg!
Percről percről tudósításunkból megtudhatjátok a legfontosabb információkat, ott leszünk a Pont-Ott-Partin, és este nyolckor pedig megnézhetitek nálunk az összes ponthatárt.
A ponthatárhirdetés előtt még van idő egy utolsó csekkolásra.
Van olyan, akinek eltűntek a nyelvvizsgáért járó pluszpontjai, másnál pedig megváltozott a pontszámítás módja.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni. Míg a képzéseken nappali tagozaton az állami ösztöndíjas képzésekre egy erős hármas érettségivel is be lehetett jutni, addig önköltségesen szinte színötös érettségi és pluszpontok is kellettek a felvételhez.
Fontos kérdésre válaszolunk a pótfelvételivel kapcsolatban.
Nyelvvizsgáért vagy emelt szintű érettségiért járó pluszpontokra valószínűleg minden felvételiző számít, arra azonban már jóval kevesebben, hogy egyes szakokon például hangszerismeretért vagy az Educatio Kiállításon való részvételért is kaphat többletpontot.