Melyik egyetemre jutottak be, és hány ponttal? A Pont Ott Partin kérdeztük a felvételizőket

Fergeteges volt a hangulat csütörtök este a budapesti Pont Ott Partin, miután kihirdették az idei felvételi ponthatárokat. Az ünneplőktől azt kérdeztük, melyik egyetemre és szakra vették fel őket, valamint hány ponttal sikerült bekerülniük.

Volt, aki már a ponthatárhirdetés pillanatában önfeledten ünnepelt, másoknak viszont még néhány percet várniuk kellett, hogy biztosan kiderüljön, sikerült-e a felvételijük. A budapesti Pont Ott Partin olyan felvételizőkkel beszélgettünk, akik épp akkor tudták meg, hol folytathatják a tanulmányaikat szeptembertől.

Az egyikük például, aki az ELTE fizika szakára jelentkezett, 492 pontot szerzett, de mivel nem adta meg a telefonszámát, még várnia kellett az értesítésre. Bár a beszélgetésünk alatt az SMS még nem érkezett meg, 492 ponttal valószínűleg csak egyféle üzenetre számíthatott.

Egy ponttal maradtatok le a ponthatárról? Mutatjuk, mit tehettek

A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.