174, 180, 188 pont - ezeken az állami ösztöndíjas szakokon húzták a legalacsonyabb ponthatárokat

Ezekre a nappali tagozatos állami ösztöndíjas képzésekre egy gyenge hármas érettségivel is be lehetett kerülni állami ösztöndíjas helyre.

500-ból még 200 pontot sem kellett elérni azokon az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos képzéseken, ahol a legalacsonyabb ponthatárokat húzták.

A lista következőképpen alakult:

  • Veszprémi Érseki Főiskola – ápolás és betegellátás (ápoló) – 174 pont
  • ELTE Bölcsészettudományi Kar – szlavisztika (szerb nemzetiségi) – 180 pont
  • ELTE Bölcsészettudományi Kar – szlavisztika (bolgár) – 188 pont
  • Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar – gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki – 188 pont
  • Gál Ferenc Egyetem Egészség- és Szociális Tudományi Kar – szociális munka – 189 pont
  • Gábor Dénes Egyetem – mérnökinformatikus – 191 pont
  • Veszprémi Érseki Főiskola – csecsemő- és kisgyermeknevelő – 192 pont
  • ELTE Bölcsészettudományi Kar – újlatin nyelvek és kultúrák (portugál) – 194 pont
  • Gábor Dénes Egyetem – gazdaságinformatikus – 196 pont
  • Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar – mezőgazdasági mérnöki – 200 pont

Az összes felvételi ponthatárt ide kattintva tudjátok megtekinteni.

A ponthatárokról szóló tudósításunkat itt találjátok.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.