Összekeverte a balneológiát a bálnakutatással az oktatási bizottság elnöke. Pokorni Zoltán a TV2 Mokka című műsorában akart példát hozni azokra a szakokra, amelyekre "a magyar társadalom nem tart igényt".
"Nászajándékként" ösztöndíjat alapított Vilmos herceg és jövendőbelije, Kate Middleton tiszteletére Nagy-Britannia egyik legpatinásabb egyeteme, a skóciai St. Andrews, ahol a jegyespár megismerkedett és diákéveit töltötte.
A felsőoktatási intézményeket érintő zárolásokról tárgyal jövő heti rendkívüli ülésén a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács - mondta Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke.
Power of Research címmel ingyenes internetes játékot fejlesztettek Nobel-díjas tudósok pártfogásával, hogy ezzel is a kutatói pályát népszerűsítsék az európai fiatalok körében.
A szociális támogatásról és a tanulmányi ösztöndíjról is lecsúsznak azok a hallgatók, akik költségtérítéses képzésben vesznek részt - még akkor sem számolhatnak a havi húsz-harmincezer forintos összeggel, ha minden vizsgán ötöst szereznek. A "túlfutó" hallgatókkal már megengedőbb a felsőoktatási törvény, az intézményekre bízza, honorálják-e az előírt képzési időt túllépők kiemelkedő tanulmányi eredményeit.
Többszörösére nőtt a plagizáló felvételizők száma a brit egyetemeken és főiskolákon: a plágiumkereső programokkal lebuktatott diákok többsége a jelentkezéshez csatolt három-négyoldalas dolgozatba illesztenek be részleteket mások tanulmányaiból, persze forrásmegjelölés nélkül.
Dollármilliókat kerestek egyetlen nagyszerű ötlettel, találmányaikat több milliárd ember használja, munkásságukat az iskolákban is tanítják – pedig soha nem szereztek diplomát. A Youngenterpreneur.com listáján azok a feltalálók szerepelnek, akik tanulás helyett inkább szerencsét próbáltak. És persze sikerrel jártak.
Egyetlen magyar egyetem sem szerepel a világ száz legjobb felsőoktatási intézményeinek listáján, egyedül a Szegedi Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem fér be az első háromszáz-négyszáz helyezett közé. Pokorni Zoltán szerint a magyar felsőoktatás a tömegképzés miatt hasalt el, ha az oktatás minősége alapján finanszíroznák az intézményeket, mindössze hét egyetem maradna talpon.
Akár egymillió forintba is kerülhet egy egyetemi-főiskolai félév, ám a diploma reményében a szülők és a hallgatók is hajlandóak mélyen a zsebükbe nyúlni. Mikor kell elkezdeni a spórolást az alap- és a mesterképzés éveire, és mennyit kell félretenni a tanulás finanszírozásához?
A diákok háromnegyede adott már csúszópénzt tanárnak, a korrupció fogalmával azonban a legtöbb romániai középiskolás nincs tisztában – írja a Manna.ro.
Szokatlan módszerrel próbálják megúszni a nem kaliforniai származású diákokra kirótt 22 ezer dolláros plusz tandíj befizetését az amerikai Berkeley hallgatói. Kaliforniai lakhellyel rendelkező fiatalokkal kötnek házasságot, így – megfelelve a letelepedési követelményeknek – rengeteg pénzt és hivatali ügyintézést spórolnak meg.
2012-től kilencezer fontra, vagyis a jelenlegi összeg háromszorosára emeli legdrágább képzéseinek tandíját a cambridge-i egyetem, de az oxfordi hallgatók is hasonló emelésre számíthatnak.
Az új felsőoktatási törvény alapelveiről és a szigorúbb felvételi követelményeket tartalmazó rendeletről is a jövő héten tárgyal a kormány. Ha mindkettőre rábólintanak, a következő években átalakulhat a felsőoktatási intézmények finanszírozási rendszere, szigoríthatnak a tanulmányi- és vizsgaszabályzatokon, 2013-tól pedig legalább egy emelt szintű érettségi kell majd a legtöbb egyetemi-főiskolai képzéshez.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Kelet-Európa legkörnyezetkímélőbb egyeteme a világ felsőoktatási intézményeinek ökológiai merőszámokon alapuló rangsorolása szerint.
Minden második egyetemi hallgató a szülőktől és rokonoktól kapott zsebpénzből él, hetven százalékuknak havonta kevesebb mint ötszáz lejjel, vagyis 30-35 ezer forintnak megfelelő összeggel kell gazdálkodnia – derült ki a Romániai Egyetemisták Országos Szövetségének (ANOSR) felméréséből.
Egyetlen szakhoz sem kellett maximális pontszám a 2010-es felvételin: a legtöbb pontot a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás és nemzetközi tanulmányok képzést megcélzó diákoknak kellett összegyűjteniük. Ők jeles érettségi és nyelvvizsga nélkül labdába sem rúghattak. Hol volt a legnagyobb a verseny az államilag finanszírozott helyekért tavaly, és hol várhatóak magas ponthatárok az idei felvételin?
2010-ben is bejutott a tíz legnépszerűbb szak közé a gépészmérnöki képzés, amelyet több mint 2400 felvételiző jelölt be a jelentkezési lapján. A mérnöki szakmák iránt érdeklődők tizenkét egyetem és hét főiskola közül választhatnak, a rangsor élén - akárcsak az elmúlt években - idén is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áll, amely hét karon indít műszaki képzéseket.
Használd ki az utolsó napokat a felsőoktatási jelentkezési határidő előtt, öt egyetem és főiskola - a BKF, a Szegedi Tudományegyetem, a Zsigmond Király Főiskola, a Károly Róbert Főiskola, a Pécs Tudományegyetem és a Gábor Dénes Főiskola - még február 7. és 13. között is tart nyílt napokat. Dátumok és helyszínek.
Nincs törvényi akadálya a felsőoktatási intézményekben szokásos hallgatói kurzusértékelő lapok nyilvánosságra hozatalának, de arra kizárólag az oktató előzetes beleegyezése alapján van lehetőség - közölte Jóri András adatvédelmi biztos.
Könnyen megtörténhet, hogy egy államilag finanszírozott képzésre felvett hallgató a második tanév elején - rossz eredményei miatt - már csak költségtérítésesként folytathatja a tanulmányait. Hogyan kell értelmezni a szabályokat, és kik mentesülnek az átsorolás alól?
