Dux László: "egyes diákok számára feleslegesen sok a tudás"

A felsőoktatás átalakításának szükségességéről beszélt a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára szerdán Keszthelyen, a harmincadik Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) megnyitója alkalmából.

  • Eduline

 

OTDK

Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a több mint fél évszázada létező tudományos diákköri mozgalom szinte hungarikumnak számító kezdeményezés, létét azonban veszély fenyegeti.

 

"Az egész élet elpiacosodása" az oktatási rendszerben is olyan alacsony követelményeket hozott, amely egyre inkább szűkítette azt a merítési bázist, amire a jövő tudományát lehet építeni. A tanári pálya vonzerejének csökkenése szintén komoly veszélyt jelent az OTDK szempontjából, tavaly például az egész országban összesen 30 fizika, biológia és kémia szakos hallgatót vettek fel, miközben 600 tanár ment nyugdíjba.

 

Nagyon komoly gond van az utánpótlással, így szükség van a közoktatás, a felsőoktatás törvényi szabályozásának megerősítésére. Az oktatás eltömegesedése, a bolognai folyamat bevezetése azzal járt, hogy "egyes diákok számára feleslegesen sok a tudás", a felsőoktatásból kikerülők közül pedig nem mindenki kapja meg azt a tudást, amire szüksége lenne a versenyképességhez.

 

Rendkívül rossz hatékonysággal működik jelenleg a felsőoktatási rendszer, ezért is szeretnék "újra diverzifikálni" azt, továbbá a finanszírozás jelenleg fejkvóta alapú rendszerét is gyökeresen megváltoztatni - fogalmazott Dux László.

 

Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke az április 29-ig tartó rendezvénysorozatról elmondta: hatvan éve néhány tucat tanár és diákkal indult, ma már azonban 16 ezer diákot és hallgatót mozgat meg az országban. Idén 16 szekcióban, az ország 11 városában folyik a tudományos versengés, de most először csaknem száz határon túli diák is részt vesz a megméretésben.

 

A Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fővédnökségével kétévente szervezett konferenciasorozaton 4470, az intézményekben szakemberek által előzsűrizett és ott kiválónak minősített pályamunka ötezer szerzője mutatja be és méri össze a kötelező tanulmányokon felüli munkájának eredményeit. A résztvevőket 5500 témavezető és konzulens készítette fel.

 

Az intézmények összesen 1600 helyi tudományos diákköri konferenciát rendeztek, amelyeken 13 ezer dolgozattal mintegy 15 ezer szerző szerepelt. A pályamunkákból 6749 jutott tovább az OTDK-n történő bemutatásra.

 

Az országos konferenciasorozat 408 tagozatának zsűritagjai minden esetben a tudományos és szakmai élet legkiválóbb szereplői, akadémikusok, akadémiai doktorok, professzorok, kutatók, PhD doktorok, valamint fiatal doktoranduszok, akik szinte valamennyien maguk is szerepeltek korábban OTDK-n. A tagozati első helyezettek pályázhatnak a Pro Scientia Aranyéremre, amelyet a legkiválóbb 48 hallgató kaphat meg.

MTI

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.