Dux László: "egyes diákok számára feleslegesen sok a tudás"

A felsőoktatás átalakításának szükségességéről beszélt a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára szerdán Keszthelyen, a harmincadik Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) megnyitója alkalmából.

  • Eduline

 

OTDK

Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a több mint fél évszázada létező tudományos diákköri mozgalom szinte hungarikumnak számító kezdeményezés, létét azonban veszély fenyegeti.

 

"Az egész élet elpiacosodása" az oktatási rendszerben is olyan alacsony követelményeket hozott, amely egyre inkább szűkítette azt a merítési bázist, amire a jövő tudományát lehet építeni. A tanári pálya vonzerejének csökkenése szintén komoly veszélyt jelent az OTDK szempontjából, tavaly például az egész országban összesen 30 fizika, biológia és kémia szakos hallgatót vettek fel, miközben 600 tanár ment nyugdíjba.

 

Nagyon komoly gond van az utánpótlással, így szükség van a közoktatás, a felsőoktatás törvényi szabályozásának megerősítésére. Az oktatás eltömegesedése, a bolognai folyamat bevezetése azzal járt, hogy "egyes diákok számára feleslegesen sok a tudás", a felsőoktatásból kikerülők közül pedig nem mindenki kapja meg azt a tudást, amire szüksége lenne a versenyképességhez.

 

Rendkívül rossz hatékonysággal működik jelenleg a felsőoktatási rendszer, ezért is szeretnék "újra diverzifikálni" azt, továbbá a finanszírozás jelenleg fejkvóta alapú rendszerét is gyökeresen megváltoztatni - fogalmazott Dux László.

 

Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke az április 29-ig tartó rendezvénysorozatról elmondta: hatvan éve néhány tucat tanár és diákkal indult, ma már azonban 16 ezer diákot és hallgatót mozgat meg az országban. Idén 16 szekcióban, az ország 11 városában folyik a tudományos versengés, de most először csaknem száz határon túli diák is részt vesz a megméretésben.

 

A Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fővédnökségével kétévente szervezett konferenciasorozaton 4470, az intézményekben szakemberek által előzsűrizett és ott kiválónak minősített pályamunka ötezer szerzője mutatja be és méri össze a kötelező tanulmányokon felüli munkájának eredményeit. A résztvevőket 5500 témavezető és konzulens készítette fel.

 

Az intézmények összesen 1600 helyi tudományos diákköri konferenciát rendeztek, amelyeken 13 ezer dolgozattal mintegy 15 ezer szerző szerepelt. A pályamunkákból 6749 jutott tovább az OTDK-n történő bemutatásra.

 

Az országos konferenciasorozat 408 tagozatának zsűritagjai minden esetben a tudományos és szakmai élet legkiválóbb szereplői, akadémikusok, akadémiai doktorok, professzorok, kutatók, PhD doktorok, valamint fiatal doktoranduszok, akik szinte valamennyien maguk is szerepeltek korábban OTDK-n. A tagozati első helyezettek pályázhatnak a Pro Scientia Aranyéremre, amelyet a legkiválóbb 48 hallgató kaphat meg.

MTI

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.