Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Futurisztikus központi épületet kap a németországi Leuphana Egyetem: a komplexumban a tervek szerint számos szemináriumi terem, egy kávézó, kutatói szobák és egy ezerkétszáz fős nagyelőadó is helyet kapna.
Hétfőig lehet módosítani a felsőoktatási keresztféléves képzésekre érvényes jelentkezések sorrendjét, új képzés megjelölésére azonban már nincs mód. A módosításra egy alkalommal van lehetőség, ezt január 3-ig a www.felvi.hu honlapon az e-felvételiben vagy postai úton lehet megtenni.
Az Egyesült Királyság frissdiplomásainak elhelyezkedési esélyeire is negatív hatással volt a gazdasági válság - legalábbis a legfrissebb jelentések szerint. Bár a helyzet nem súlyos, átlagosan mégis hetven hallgató verseng egy pozícióért, és minden tizedik állás nélkül marad. A tavaly évben végzettek közül összesen 18 800 diák jutott erre a sorsra. Talán éppen azért, mert nem a legjobb egyetemen végeztek.
Anglia második legidősebb egyeteme a Cambridge, mely nemcsak az egyik legrangosabb és leggazdagabb egyetem a világon, de a felsőoktatási rangsorok állandó szereplője is. A brit QS rangsorban idén először nem a Harvard, hanem a Cambridge szerezte meg az első helyet, de a Times listáján is a legjobb tízben végzett. Az 1209-ben alapított egyetemnek nyolcvannyolc Nobel-díjasa van, összesen tizennégy brit miniszter koptatta itt a padokat, de a végzettek között van a színész Hugh Laurie is.
Bár 2010 elsősorban a nagy-britanniai és olaszországi egyetemi tüntetésektől és tandíjvitáktól volt hangos, itthon sem unatkozhattunk: a Pécsi Tudományegyetemen tavasszal vesztegetési botrány pattant ki, a Harsányi János Főiskola művészeti képzései miatt került bajba, októberben pedig több tízezres tiltakozás indult az új felsőoktatási koncepció ellen. Az év hírei - kommentár nélkül.
A Harvard és a Yale állandó toplistás szereplője a nemzetközi felsőoktatási rangsoroknak: a Yale alapítói soha nem is titkolták, hogy a Harvard konkurensét álmodták meg 1701-ben. Számításukat igazolja, hogy a két intézmény ma már nemcsak a tudományok, hanem a művészetek és a sport területén is egymás legnagyobb riválisának számít.
Magyarországon is virágzik a diplomagyártás, és egyre többen próbálnak sokévnyi tanulás helyett gyorsan, olcsón felsőfokú oklevélhez jutni - írta a Magyar Nemzet.
Ha az ember megpróbál egy kicsit kilépni a vizsgaidőszak kétségbeesett hangulatából, akár még olyasmit is láthat, ami derűre ad okot. Éles bevetésen például különösen mulatságos megfigyelni, ki hogyan viselkedik, ugyanis a vizsgázásnak több jellegzetes stílusa létezik, és ez valahol azért igencsak megmosolyogtató.
Elfogadta az olasz szenátus az oktatási reformot csütörtökön: a 300 millió eurós megszorításokat tartalmazó csomag alapján több mint 28 ezer felsőoktatási dolgozó veszítheti el munkáját, több egyetemi tanszéket bezárnak, és a hallgatók után járó állami támogatást is csökkentik.
Hiába készült el december 3-ra az új közoktatási törvény tervezete és a pedagógus-életpályamodell, júliusig valószínűleg egyik koncepció sem kerül majd a kormány elé – legalábbis a Magyar Közlöny december 23-i számában megjelent 2011 első félévi munkarend alapján. Ez akár azt is jelentheti, hogy az oktatási államtitkárság nyári ígéreteivel ellentétben a 2011/2012-es tanévet még a jelenlegi jogszabályok alapján kezdik az iskolák.
Több mint negyven egyetemi és főiskolai kar tart nyílt napot januárban: ha eddig még nem térképezted fel a képzéseket, itt az idő, hogy begyűjtsd a legfontosabb információkat a szakokról, a kollégiumi elhelyezésről és az ösztöndíj-lehetőségekről! Összegyűjtöttük a legfontosabb dátumokat és helyszíneket.
Bár még mindig a nyugat-európai ösztöndíjak a legnépszerűbbek, egyre több egyetemista és főiskolás választ magának egzotikus úticélt. Rengeteg lehetőség közül választhatsz, ha a következő tanévet már valamelyik távol-keleti, latin-amerikai vagy éppen dél-európai egyetemen szeretnéd kezdeni - hogy könnyebb legyen a döntés, összegyűjtöttük a legjobb pályázatokat.
Legalább egy kicsit mindenki megsínyli azt a néhány decembert, amit a felsőoktatásnak szentel az életéből, mert a vizsgákra muszáj tanulni. Mindenkinél rosszabbul jár azonban az, aki december 24-én, közvetlenül karácsony után vagy az újév első napjain kénytelen számot adni a tudásáról – és sajnos bele kell törődni, hogy néha ez is megesik.
Fehérneműeladó-tanfolyam szaúdi nőknek, rúdtánctanfolyam a világ egyik legjobb egyetemén, sírásóképzés egy neves brit továbbképző intézményben – összegyűjtöttük az elmúlt évek legfurcsább képzéseit.
A tantárgyújrafelvételek és vizsgalehetőségek számának korlátozása váltotta ki a legnagyobb felháborodást az új felsőoktatási törvény tervezett változásaival kapcsolatban. Bár a vitás pont egyelőre kikerült a törvénytervezetből, a minisztérium nem állt el szándékától: a kérdést később rendelettel szabályozzák majd. Utánanéztünk, a jelenlegi rendszerben hogyan lehet „kibukni” a legnagyobb hazai egyetemekről.
Benyújtotta a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz az egyetemmé alakulás érdekében tett fejlesztésekről szóló dokumentumot az egri Eszterházy Károly Főiskola.
A bolognai rendszer bevezetése óta mesterképzés elvégzéséhez kötik a tanári diploma megszerzését. A hároméves alapképzés után azonban egyre kevesebb diák dönt úgy, hogy a pedagógusi pályát választja – különösen igaz ez a természettudományi karok hallgatóira. Már ma sincs elég fizika-, kémia- és biológiatanár az országban, a helyzet néhány éven belül kritikussá válhat.
Gúr Nándor (MSZP) országgyűlési képviselő szerint a felsőoktatási intézmények többsége ellehetetlenülne, amennyiben az oktatásért felelős államtitkárság koncepciója megvalósulna, az elképzelés szerint ugyanis csak azon egyetemek, főiskolák működhetnének, amelyek oktatóinak kétharmada tudományos fokozattal rendelkezik.