Több mint hétszáz oxfordi és cambridge-i tanár tiltakozik az egyetemi tandíjak felső határának emelése ellen, állításuk szerint az új finanszírozási rendszer szorult helyzetbe hozhatja a brit felsőoktatást.
A brit kormánynak címzett levelet - amelyet a The Independent hozott nyilvánosságra - több száz akadémikus írta alá. Az Oxford és a Cambridge oktatói szerint a tandíjemelés előre nem látható következményekkel jár majd, állításuk szerint a decemberi döntéssel "vakrepülésre" kényszerítették őket, írja a Daily Mail.
Cambridge egyébként az első volt az angliai egyetemek közül, amelynek vezetői bejelentették: 2012-től a jelenlegi háromszorosára emelik a tandíj felső határát. Európa egyik legjobb egyetemének azért van szüksége több bevételre, mert a brit kormány az általános költségvetési megszorítások részeként az állami felsőoktatás támogatását is lefaragta. Lehetővé tette azonban, hogy az angliai egyetemek a jelenlegi 3290 fontról, vagyis egymillió forintról kilencezer fontra, csaknem 3 millió forintra emeljék az éves tandíj felső határát, így pótolva a kieső állami támogatásokat. A két elitegyetem oktatói kara éppen attól tart, hogy veszélybe kerülnek azok a képzések, amelyekre csak kevés diák felvételizik, így csak kevesen fizetnek tandíjat.
A törvényt december elején fogadta el a parlament alsóháza, a döntés komoly zavargásokat váltott ki a fővárosban. A parlament előtt összegyűlt húszezer tiltakozó diák a végszavazás után megpróbált betörni a pénzügyminisztérium és a legfelsőbb bíróság épületeibe, boltokat dúltak fel az Oxford Streeten, megtámadták Károly walesi herceg autóját, amely pont a tüntetés idején haladt el a Regent Streeten. A londoni zavargásokról itt olvashatsz bővebben.
Az egyetemeknek március 31-ig kell közzétenniük a következő évi tandíjakat. Cambridge szerint példáját a legtöbb – ha nem az összes – felsőoktatási intézmény követni fogja, és már Oxfordban is jelezték, hogy hasonlóan fognak eljárni. Az elitegyetemek szerint még a kilencezer font sem fedezi a diákok oktatásának költségeit.
eduline
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
