Már az elitegyetemek rektorai is tiltakoznak a tandíjemelés ellen
Több mint hétszáz oxfordi és cambridge-i tanár tiltakozik az egyetemi tandíjak felső határának emelése ellen, állításuk szerint az új finanszírozási rendszer szorult helyzetbe hozhatja a brit felsőoktatást.
Eduline
A brit kormánynak címzett levelet - amelyet a The Independent hozott nyilvánosságra - több száz akadémikus írta alá. Az Oxford és a Cambridge oktatói szerint a tandíjemelés előre nem látható következményekkel jár majd, állításuk szerint a decemberi döntéssel "vakrepülésre" kényszerítették őket, írja a Daily Mail.
Cambridge egyébként az első volt az angliai egyetemek közül, amelynek vezetői bejelentették: 2012-től a jelenlegi háromszorosára emelik a tandíj felső határát. Európa egyik legjobb egyetemének azért van szüksége több bevételre, mert a brit kormány az általános költségvetési megszorítások részeként az állami felsőoktatás támogatását is lefaragta. Lehetővé tette azonban, hogy az angliai egyetemek a jelenlegi 3290 fontról, vagyis egymillió forintról kilencezer fontra, csaknem 3 millió forintra emeljék az éves tandíj felső határát, így pótolva a kieső állami támogatásokat. A két elitegyetem oktatói kara éppen attól tart, hogy veszélybe kerülnek azok a képzések, amelyekre csak kevés diák felvételizik, így csak kevesen fizetnek tandíjat.
Decemberi tüntetés a tandíj felső határának emelése ellen - hiába tiltakoztak?
MTI
A törvényt december elején fogadta el a parlament alsóháza, a döntés komoly zavargásokat váltott ki a fővárosban. A parlament előtt összegyűlt húszezer tiltakozó diák a végszavazás után megpróbált betörni a pénzügyminisztérium és a legfelsőbb bíróság épületeibe, boltokat dúltak fel az Oxford Streeten, megtámadták Károly walesi herceg autóját, amely pont a tüntetés idején haladt el a Regent Streeten. A londoni zavargásokról itt olvashatsz bővebben.
Az egyetemeknek március 31-ig kell közzétenniük a következő évi tandíjakat. Cambridge szerint példáját a legtöbb – ha nem az összes – felsőoktatási intézmény követni fogja, és már Oxfordban is jelezték, hogy hasonlóan fognak eljárni. Az elitegyetemek szerint még a kilencezer font sem fedezi a diákok oktatásának költségeit.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
