Több mint hétszáz oxfordi és cambridge-i tanár tiltakozik az egyetemi tandíjak felső határának emelése ellen, állításuk szerint az új finanszírozási rendszer szorult helyzetbe hozhatja a brit felsőoktatást.
A brit kormánynak címzett levelet - amelyet a The Independent hozott nyilvánosságra - több száz akadémikus írta alá. Az Oxford és a Cambridge oktatói szerint a tandíjemelés előre nem látható következményekkel jár majd, állításuk szerint a decemberi döntéssel "vakrepülésre" kényszerítették őket, írja a Daily Mail.
Cambridge egyébként az első volt az angliai egyetemek közül, amelynek vezetői bejelentették: 2012-től a jelenlegi háromszorosára emelik a tandíj felső határát. Európa egyik legjobb egyetemének azért van szüksége több bevételre, mert a brit kormány az általános költségvetési megszorítások részeként az állami felsőoktatás támogatását is lefaragta. Lehetővé tette azonban, hogy az angliai egyetemek a jelenlegi 3290 fontról, vagyis egymillió forintról kilencezer fontra, csaknem 3 millió forintra emeljék az éves tandíj felső határát, így pótolva a kieső állami támogatásokat. A két elitegyetem oktatói kara éppen attól tart, hogy veszélybe kerülnek azok a képzések, amelyekre csak kevés diák felvételizik, így csak kevesen fizetnek tandíjat.
A törvényt december elején fogadta el a parlament alsóháza, a döntés komoly zavargásokat váltott ki a fővárosban. A parlament előtt összegyűlt húszezer tiltakozó diák a végszavazás után megpróbált betörni a pénzügyminisztérium és a legfelsőbb bíróság épületeibe, boltokat dúltak fel az Oxford Streeten, megtámadták Károly walesi herceg autóját, amely pont a tüntetés idején haladt el a Regent Streeten. A londoni zavargásokról itt olvashatsz bővebben.
Az egyetemeknek március 31-ig kell közzétenniük a következő évi tandíjakat. Cambridge szerint példáját a legtöbb – ha nem az összes – felsőoktatási intézmény követni fogja, és már Oxfordban is jelezték, hogy hasonlóan fognak eljárni. Az elitegyetemek szerint még a kilencezer font sem fedezi a diákok oktatásának költségeit.
eduline
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
