Pokorni: nagy fordulat előtt áll a magyar felsőoktatás

Átalakítja és megrostálja a magyar felsőoktatást az a fordulat, amely előtt áll - hangoztatta Pokorni Zoltán fideszes parlamenti képviselő, az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának elnöke a győri Széchenyi István Egyetem szerdai rendezvényén.

  • Eduline

"Elfogytak a gyerekek", miközben mostanra a felsőoktatás feldolgozta a korábbi, szűk elitképzés felduzzasztotta "tartalékot" - adott helyzetképet, hozzátéve, "nem tudom elképzelni egy demográfiai csökkenés közepette, hogy kapacitásokat finanszírozzunk, változatlan formában". Megjegyezte: nem az a cél, hogy feltöltsék hallgatóval a meglévő helyeket.

A politikus kitért arra is: tiszteletben tartva a személyek szabad mozgását, az Európai Unió egyik alapértékét, a kormányzatnak választ kell találnia arra, hogyan tarthatóak a hazai munkaerőpiacon az itt végzettséget szerzett fiatalok.

Pokorni Zoltán ismertette: a széles körű műveltségre alapozó és a szaktudás mellett a praktikus ismeretekre alapozó koncepció verseng egymással; a felsőoktatás már elmozdult a praktikum irányába, a kérdés, hogy a szakképzésben menyire érvényesüljön ez az elv. Miközben ugyanis a középosztály gyerekei felfelé törekszenek, így őket nem lehet visszaáramoltatni a szakképzésbe, ebbe az oktatási formába jellemzően a társadalom 2-2,5 milliós szegény rétegének gyermekei kerülnek, esetükben pedig gyakran szocializációs feladatokat is ellátnak az intézmények - jegyezte meg. Kiemelte, hogy míg Németországban a szakképzésbe belépő fiatal 7200 órányi közismereti képzést kapott, addig Magyarországon ennek alig kétharmadát.

Pokorni Zoltán "nagyon kockázatosnak" nevezte a rendszert erősen a gyakorlat felé eltolni akaró kamarai elképzelést, és a reform szerinte nem jelentheti a visszatérést a hároméves szakképzési struktúrához. Mint mondta, azt azért hozták vissza a rendszerbe, mert a semminél a "csökkent értékű szakma" is jobb, de ezt nem "főutcának", hanem a gyengén teljesítő diákok számára egérútnak szánták.

Frakciótársa, Kara Ákos, az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának alelnöke - a város iparral és az önkormányzattal szorosan együttműködő képzési struktúrájára utalva - kijelentette, "mintaprogramot szeretnénk Győrben".

Hangot adott annak a véleménynek, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapniuk azoknak a térségeknek, iparágaknak, amelyek "kapcsolatot jelentenek a világszínvonallal".

Kocziha Zoltán, a Professio fémipari klaszter menedzsere a tanácskozáson azt vetette fel: a kormánynak támogatnia kellene a munkavállalók költözését, hogy Kelet-Magyarországról és Pécs környékéről pótolják az ország nyugati részében meglévő munkaerőhiányt.

MTI

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.