Pokorni: nagy fordulat előtt áll a magyar felsőoktatás

Átalakítja és megrostálja a magyar felsőoktatást az a fordulat, amely előtt áll - hangoztatta Pokorni Zoltán fideszes parlamenti képviselő, az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának elnöke a győri Széchenyi István Egyetem szerdai rendezvényén.

  • Eduline

"Elfogytak a gyerekek", miközben mostanra a felsőoktatás feldolgozta a korábbi, szűk elitképzés felduzzasztotta "tartalékot" - adott helyzetképet, hozzátéve, "nem tudom elképzelni egy demográfiai csökkenés közepette, hogy kapacitásokat finanszírozzunk, változatlan formában". Megjegyezte: nem az a cél, hogy feltöltsék hallgatóval a meglévő helyeket.

A politikus kitért arra is: tiszteletben tartva a személyek szabad mozgását, az Európai Unió egyik alapértékét, a kormányzatnak választ kell találnia arra, hogyan tarthatóak a hazai munkaerőpiacon az itt végzettséget szerzett fiatalok.

Pokorni Zoltán ismertette: a széles körű műveltségre alapozó és a szaktudás mellett a praktikus ismeretekre alapozó koncepció verseng egymással; a felsőoktatás már elmozdult a praktikum irányába, a kérdés, hogy a szakképzésben menyire érvényesüljön ez az elv. Miközben ugyanis a középosztály gyerekei felfelé törekszenek, így őket nem lehet visszaáramoltatni a szakképzésbe, ebbe az oktatási formába jellemzően a társadalom 2-2,5 milliós szegény rétegének gyermekei kerülnek, esetükben pedig gyakran szocializációs feladatokat is ellátnak az intézmények - jegyezte meg. Kiemelte, hogy míg Németországban a szakképzésbe belépő fiatal 7200 órányi közismereti képzést kapott, addig Magyarországon ennek alig kétharmadát.

Pokorni Zoltán "nagyon kockázatosnak" nevezte a rendszert erősen a gyakorlat felé eltolni akaró kamarai elképzelést, és a reform szerinte nem jelentheti a visszatérést a hároméves szakképzési struktúrához. Mint mondta, azt azért hozták vissza a rendszerbe, mert a semminél a "csökkent értékű szakma" is jobb, de ezt nem "főutcának", hanem a gyengén teljesítő diákok számára egérútnak szánták.

Frakciótársa, Kara Ákos, az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának alelnöke - a város iparral és az önkormányzattal szorosan együttműködő képzési struktúrájára utalva - kijelentette, "mintaprogramot szeretnénk Győrben".

Hangot adott annak a véleménynek, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapniuk azoknak a térségeknek, iparágaknak, amelyek "kapcsolatot jelentenek a világszínvonallal".

Kocziha Zoltán, a Professio fémipari klaszter menedzsere a tanácskozáson azt vetette fel: a kormánynak támogatnia kellene a munkavállalók költözését, hogy Kelet-Magyarországról és Pécs környékéről pótolják az ország nyugati részében meglévő munkaerőhiányt.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.