Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke szerint a költségtérítéses képzések fokozatos kivezetése a felsőoktatásból nem az ilyen típusú képzések megszüntetését jelenti, hanem azt, hogy a jövőben a hallgatók valós, 100 százalékos térítést fizessenek.
Kósa Lajos az Indexnek azt mondta: szerinte ma az egyetemek az állami infrastruktúrára támaszkodva hirdetnek nem piacképes szakokat, ezért meg kell vizsgálni, hogyan oszlanak meg egy költségtérítéses képzésnél az állami források és a hallgatók által befizetett magánforrások. Hozzátette: ezek a szakok ma az állam által fenntartott infrastruktúrát, adminisztrációt használják, ezért ezt a jövőben a költségtérítés összegének meghatározásakor figyelembe kell venni. Melyek a legdrágább képzések Magyarországon? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
"A cél az, hogy a jövőben a hallgató által fizetett díj a költségek 100 százalékát fedezze, és ezekhez a képzésekhez ne használjanak ingyenesen állami forrást az egyetemek, ráadásul olyan képzésekért, amelyekre a munkaerőpiacon nincsen semmi szükség." Kósa fontosnak tartotta megjegyezni: "ha nem a közösség pénzének felhasználásáról van szó, saját pénzén ezután is mindenki azt tanulhat, amit szeretne".
Sándorné Dr. Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia elnöke az Index megkeresésére arról beszélt, hogy szerinte nem fogadható el az az érv, hogy a költségtérítéses képzéseket folytató egyetemek az állam infrastruktúráját használják bevételeik növelésére. "Ha ezeket a képzéseket megszüntetnék, kapacitásaink jelentős része kihasználatlan maradna, ami ugyancsak nem lehet az állam érdeke" - emelte ki.
A rektori konferencia elnöke szerint azt sem igaz, hogy kizárólag olyan fizetős képzéseket kínálnak, amelyekre a munkaerőpiacnak nincs szüksége. "Ha egy költségtérítéses képzésen megszerzett diplomával a hallgatók el tudnak helyezkedni, akkor arra a piacnak szüksége van, és a kiművelt emberfők számának gyarapítása is nemzeti érdek" - hívta fel a figyelmet.
Péntek délelőtt egyébként - az Index megfogalmazása szerint - még a Magyar Rektori Konferencia elnöke is abban bízott, hogy "félreértésen alapul" a költségtérítéses képzések megszüntetésére irányuló kormányzati szándék.
Ezres nagyságrendben képez Magyarország például külföldi orvostanhallgatókat, állatorvosokat, így ezeket a magas presztízsű és a hazai egyetemek nemzetközi elismertségét növelő képzéseket meg kellene szüntetni. Nem lehetne vállalatok által megrendelt képzéseket sem folytatni, s elképzelhetetlen, hogyan szerezhetné meg így valaki második, harmadik diplomáját, hiszen ezekre ma is csak akkor van lehetőség, ha a hallgató fizet érte - mondta a rektor.
Szijjártó Péter pénteken azt mondta, a szükséges konzultációk után a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) tesz javaslatot a felsőoktatás átszervezésének konkrét módjára. A miniszterelnök szóvivőjét azzal kapcsolatban kereste meg az MTI, hogy a Széll Kálmán Tervben az szerepel, az állami intézményrendszert jelentősen terheli a költségtérítéses képzés (amelynek aránya 50 százalék körüli), s amelyről mára bebizonyosodott, hogy jelentős részben a felesleges kapacitások fenntartását szolgálja, "minőségi, munkaerő-piaci szempontból kifogásolható eredménnyel". A költségtérítéses szektor egyik fő oka a képzési szerkezet torzulásának, a konstrukció kivezetése az állami intézményi körből ezért is indokolt - olvasható a Széll Kálmán Tervben.
Az elképzelést, amint azt a Magyar Nemzet pénteki számában írta, kormánypárti szakpolitikusok "nonszensznek nevezték", s a lap által megkérdezett képviselők arra gyanakodtak, hogy az tévedésből került a tervezetbe.
A kormányfő szóvivője kiemelte: az oktatási rendszer ma Magyarországon nem tud megfelelni a gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek, ezért a felső- és közoktatás rendszerét át kell szervezni oly módon, hogy az jobban idomuljon a gazdasági és a munkaerő-piaci kereslethez és így hozzá tudjon járulni az államadósság csökkentéséhez. Ennek érdekében növelni kell a reál és műszaki tudományok szerepét és biztosítani kell, hogy az egyetemek és főiskolák ne diplomás munkanélkülieket képezzenek - mutatott rá Szijjártó Péter.
Hozzátette: a szükséges konzultációk lebonyolítása után a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fog javaslatot tenni a felsőoktatási rendszer átszervezésének konkrét módjára.
MTI
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
