Elégtelent kapott a nemzetgazdasági tárcától a magyar felsőoktatás

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) megállapítása szerint Magyarországon a felsőoktatási szerkezet elavult, a rendszer nem versenyképes, s annak megváltoztatásához az elkövetkezendő években nem a felsőfokú végzettségűek számát kell növelni, hanem a képzés belső arányait, szakmai összetételét és minőségét kell a gazdaság és társadalom tényleges igényeihez és jövőbeli céljaihoz igazítani.

  • Eduline
Az NGM szerint nagy baj van a felsőoktatással
Túry Gergely
A tárca elemzésében kiemelte: a magyar felsőoktatás minőségi, szerkezeti és működési problémákkal küzd, ezért az ágazatban elengedhetetlenül szükségesek a reformintézkedések. A hazai felsőoktatási rendszerben a minőség, az állami szerepvállalás, az intézményi struktúra és a képzés egyaránt újjászervezést igényel - tette hozzá.

A háromoldalas dokumentumban kitértek arra: a felsőoktatásban hiányzik a világos ágazati minőségpolitika. Az oktatás minősége több intézményben csökkent, az oktatói és hallgatói teljesítmények színvonala egyenetlen. Az állam felsőoktatással kapcsolatos irányítói, hatósági, finanszírozás-szabályozói és fenntartói funkciói tisztázatlanok, az állami elvárások nem rögzítettek. A felsőoktatás jogi szabályozása nehezen áttekinthető, ellentmondásokkal terhelt.

Az összegzés szerint a források mértéke - az elosztás egyenetlensége miatt -  bizonyos esetekben csak a szinten tartáshoz elegendő, az oktatás és a kutatás minőségének javításához kevés. Az NGM úgy véli, az intézményi struktúra is megérett a reformra, a felsőoktatás szerkezete elavult. Az egyetemek és főiskolák száma magas, a szervezeti struktúra elaprózott, s ez is rontja a versenyképességet. Hány egyetem élné túl a minőségalapú finanszírozást Pokorni Zoltán szerint? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Az elemzés szerint megoldatlan az oktatók utánpótlása, egyes képzési területeken jelentős oktatói létszámhiány tapasztalható. Az oktatók javadalmazása nem tükrözi maradéktalanul a valós teljesítményarányokat.

A tárca megállapította azt is: a műszaki, természettudományos és idegen nyelvi ismeretek hiánya egyre inkább nehezíti a gazdaság fellendülése szempontjából kritikus területeken a hallgatói létszám növelését. A versenyszférában - különös tekintettel arra, hogy a multinacionális vállalatok generálják a legnagyobb keresletet - jelenleg a műszaki végzettség iránt jelentős az igény. Ennek a hazai képzési szerkezet nem felel meg, ennek az is oka, hogy az elmúlt időszakban a felsőoktatás elsősorban humán területek irányába terjeszkedett - írták.

A minisztérium szerint a felsőoktatásban folyó gyakorlati képzés elavult infrastruktúrával zajlik, színvonala egyenetlen. Az utóbbi években a vizsgakövetelmények, a teljesítési elvárások fellazultak, ez a hallgatók jelentős részében gyenge motivációt, valamint versenyképességi, terhelhetőségi hiányokat eredményezett. A nem rendszerszerűen működő tehetséggondozás pedig nehezíti a valódi tehetségek kiválasztását.

MTI

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.