A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) megállapítása szerint Magyarországon a felsőoktatási szerkezet elavult, a rendszer nem versenyképes, s annak megváltoztatásához az elkövetkezendő években nem a felsőfokú végzettségűek számát kell növelni, hanem a képzés belső arányait, szakmai összetételét és minőségét kell a gazdaság és társadalom tényleges igényeihez és jövőbeli céljaihoz igazítani.
A tárca elemzésében kiemelte: a magyar felsőoktatás minőségi, szerkezeti és működési problémákkal küzd, ezért az ágazatban elengedhetetlenül szükségesek a reformintézkedések. A hazai felsőoktatási rendszerben a minőség, az állami szerepvállalás, az intézményi struktúra és a képzés egyaránt újjászervezést igényel - tette hozzá.
A háromoldalas dokumentumban kitértek arra: a felsőoktatásban hiányzik a világos ágazati minőségpolitika. Az oktatás minősége több intézményben csökkent, az oktatói és hallgatói teljesítmények színvonala egyenetlen. Az állam felsőoktatással kapcsolatos irányítói, hatósági, finanszírozás-szabályozói és fenntartói funkciói tisztázatlanok, az állami elvárások nem rögzítettek. A felsőoktatás jogi szabályozása nehezen áttekinthető, ellentmondásokkal terhelt.
Az összegzés szerint a források mértéke - az elosztás egyenetlensége miatt - bizonyos esetekben csak a szinten tartáshoz elegendő, az oktatás és a kutatás minőségének javításához kevés. Az NGM úgy véli, az intézményi struktúra is megérett a reformra, a felsőoktatás szerkezete elavult. Az egyetemek és főiskolák száma magas, a szervezeti struktúra elaprózott, s ez is rontja a versenyképességet.
Hány egyetem élné túl a minőségalapú finanszírozást Pokorni Zoltán szerint? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Az elemzés szerint megoldatlan az oktatók utánpótlása, egyes képzési területeken jelentős oktatói létszámhiány tapasztalható. Az oktatók javadalmazása nem tükrözi maradéktalanul a valós teljesítményarányokat.
A tárca megállapította azt is: a műszaki, természettudományos és idegen nyelvi ismeretek hiánya egyre inkább nehezíti a gazdaság fellendülése szempontjából kritikus területeken a hallgatói létszám növelését. A versenyszférában - különös tekintettel arra, hogy a multinacionális vállalatok generálják a legnagyobb keresletet - jelenleg a műszaki végzettség iránt jelentős az igény. Ennek a hazai képzési szerkezet nem felel meg, ennek az is oka, hogy az elmúlt időszakban a felsőoktatás elsősorban humán területek irányába terjeszkedett - írták.
A minisztérium szerint a felsőoktatásban folyó gyakorlati képzés elavult infrastruktúrával zajlik, színvonala egyenetlen. Az utóbbi években a vizsgakövetelmények, a teljesítési elvárások fellazultak, ez a hallgatók jelentős részében gyenge motivációt, valamint versenyképességi, terhelhetőségi hiányokat eredményezett. A nem rendszerszerűen működő tehetséggondozás pedig nehezíti a valódi tehetségek kiválasztását.
MTI
A PDSZ országos választmányának tagja többek között a korábban sérelmet szenvedett pedagógusok rehabilitációját, a státusztörvény eltörlését és a pedagógusok munkaterheinek rendezését nevezte meg szükségesnek.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
Józsefváros második iskolautcáját alakíthatják ki a Német utcában. Az önkormányzat tervei szerint a Németh László Általános Iskola előtti útszakasz akár teljesen autómentessé is válhat.
Jordániából és Pakisztánból is jóval több Stipendium Hungaricum-ösztöndíjas tanul Magyarországon, mint például Kínából. Utóbbi a több mint száz országot tartalmazó listán csak a tizedik helyen áll.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Sok intézményben már az augusztusi hosszú hétvége után be kell menniük a pedagógusoknak az iskolába.
A közoktatásért felelős államtitkár szerint a rugalmasabb iskolakezdésről szóló javaslatcsomag lehetőséget ad arra, hogy az alsó tagozatos években nagyobb hangsúlyt kapjon a tanulás élménye, és az iskolai mindennapokat jobban a gyerekek életkorához és egyéni szükségleteihez igazítsák.
15 ezernél is több autizmussal diagnosztizált gyerek volt az óvodákban, az általános és középiskolákban a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2022/2023-os tanévben 9 737 fő volt a számuk.
