A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) megállapítása szerint Magyarországon a felsőoktatási szerkezet elavult, a rendszer nem versenyképes, s annak megváltoztatásához az elkövetkezendő években nem a felsőfokú végzettségűek számát kell növelni, hanem a képzés belső arányait, szakmai összetételét és minőségét kell a gazdaság és társadalom tényleges igényeihez és jövőbeli céljaihoz igazítani.
A tárca elemzésében kiemelte: a magyar felsőoktatás minőségi, szerkezeti és működési problémákkal küzd, ezért az ágazatban elengedhetetlenül szükségesek a reformintézkedések. A hazai felsőoktatási rendszerben a minőség, az állami szerepvállalás, az intézményi struktúra és a képzés egyaránt újjászervezést igényel - tette hozzá.
A háromoldalas dokumentumban kitértek arra: a felsőoktatásban hiányzik a világos ágazati minőségpolitika. Az oktatás minősége több intézményben csökkent, az oktatói és hallgatói teljesítmények színvonala egyenetlen. Az állam felsőoktatással kapcsolatos irányítói, hatósági, finanszírozás-szabályozói és fenntartói funkciói tisztázatlanok, az állami elvárások nem rögzítettek. A felsőoktatás jogi szabályozása nehezen áttekinthető, ellentmondásokkal terhelt.
Az összegzés szerint a források mértéke - az elosztás egyenetlensége miatt - bizonyos esetekben csak a szinten tartáshoz elegendő, az oktatás és a kutatás minőségének javításához kevés. Az NGM úgy véli, az intézményi struktúra is megérett a reformra, a felsőoktatás szerkezete elavult. Az egyetemek és főiskolák száma magas, a szervezeti struktúra elaprózott, s ez is rontja a versenyképességet.
Hány egyetem élné túl a minőségalapú finanszírozást Pokorni Zoltán szerint? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Az elemzés szerint megoldatlan az oktatók utánpótlása, egyes képzési területeken jelentős oktatói létszámhiány tapasztalható. Az oktatók javadalmazása nem tükrözi maradéktalanul a valós teljesítményarányokat.
A tárca megállapította azt is: a műszaki, természettudományos és idegen nyelvi ismeretek hiánya egyre inkább nehezíti a gazdaság fellendülése szempontjából kritikus területeken a hallgatói létszám növelését. A versenyszférában - különös tekintettel arra, hogy a multinacionális vállalatok generálják a legnagyobb keresletet - jelenleg a műszaki végzettség iránt jelentős az igény. Ennek a hazai képzési szerkezet nem felel meg, ennek az is oka, hogy az elmúlt időszakban a felsőoktatás elsősorban humán területek irányába terjeszkedett - írták.
A minisztérium szerint a felsőoktatásban folyó gyakorlati képzés elavult infrastruktúrával zajlik, színvonala egyenetlen. Az utóbbi években a vizsgakövetelmények, a teljesítési elvárások fellazultak, ez a hallgatók jelentős részében gyenge motivációt, valamint versenyképességi, terhelhetőségi hiányokat eredményezett. A nem rendszerszerűen működő tehetséggondozás pedig nehezíti a valódi tehetségek kiválasztását.
MTI
Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
A szegregált iskolákban nem pusztán a gyerekek kerülnek hátrányba, hanem a pedagógusokra is olyan feladatok hárulnak, amelyeket valójában az oktatási rendszernek és a társadalomnak kellene megoldania – hívta fel a figyelmet legfrissebb bejegyzésében Danyi Gyula oktatási szakértő.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
4000 forint helyett csak 1500 jutott egy gyerek napi étkezésére a gyermekvédelemben - többek között ez is kiderült abból a jelentésből, melyet Magyar Péter és Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárral, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítójával közösen ismertetett.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
Bukósisak nélkül, másodikként szállt fel barátja mögé egy elektromos rollerre egy 16 éves fiú, ennek pedig súlyos baleset lett a vége. Az eset korántsem egyedi: a Bethesda Gyermekkórházban csak idén közel száz gyereket és fiatalt kezeltek e-rolleres baleset miatt.
