Az NGM szerint nagy baj van a felsőoktatással
Túry Gergely
A tárca elemzésében kiemelte: a magyar felsőoktatás minőségi, szerkezeti és működési problémákkal küzd, ezért az ágazatban elengedhetetlenül szükségesek a reformintézkedések. A hazai felsőoktatási rendszerben a minőség, az állami szerepvállalás, az intézményi struktúra és a képzés egyaránt újjászervezést igényel - tette hozzá.
A háromoldalas dokumentumban kitértek arra: a felsőoktatásban hiányzik a világos ágazati minőségpolitika. Az oktatás minősége több intézményben csökkent, az oktatói és hallgatói teljesítmények színvonala egyenetlen. Az állam felsőoktatással kapcsolatos irányítói, hatósági, finanszírozás-szabályozói és fenntartói funkciói tisztázatlanok, az állami elvárások nem rögzítettek. A felsőoktatás jogi szabályozása nehezen áttekinthető, ellentmondásokkal terhelt.
Az összegzés szerint a források mértéke - az elosztás egyenetlensége miatt - bizonyos esetekben csak a szinten tartáshoz elegendő, az oktatás és a kutatás minőségének javításához kevés. Az NGM úgy véli, az intézményi struktúra is megérett a reformra, a felsőoktatás szerkezete elavult. Az egyetemek és főiskolák száma magas, a szervezeti struktúra elaprózott, s ez is rontja a versenyképességet.
Hány egyetem élné túl a minőségalapú finanszírozást Pokorni Zoltán szerint? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Az elemzés szerint megoldatlan az oktatók utánpótlása, egyes képzési területeken jelentős oktatói létszámhiány tapasztalható. Az oktatók javadalmazása nem tükrözi maradéktalanul a valós teljesítményarányokat.
A tárca megállapította azt is: a műszaki, természettudományos és idegen nyelvi ismeretek hiánya egyre inkább nehezíti a gazdaság fellendülése szempontjából kritikus területeken a hallgatói létszám növelését. A versenyszférában - különös tekintettel arra, hogy a multinacionális vállalatok generálják a legnagyobb keresletet - jelenleg a műszaki végzettség iránt jelentős az igény. Ennek a hazai képzési szerkezet nem felel meg, ennek az is oka, hogy az elmúlt időszakban a felsőoktatás elsősorban humán területek irányába terjeszkedett - írták.
A minisztérium szerint a felsőoktatásban folyó gyakorlati képzés elavult infrastruktúrával zajlik, színvonala egyenetlen. Az utóbbi években a vizsgakövetelmények, a teljesítési elvárások fellazultak, ez a hallgatók jelentős részében gyenge motivációt, valamint versenyképességi, terhelhetőségi hiányokat eredményezett. A nem rendszerszerűen működő tehetséggondozás pedig nehezíti a valódi tehetségek kiválasztását.
MTI
